A bankszektor digitalizálása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-163-171Kulcsszavak:
digitalizáció, magyarországi bankszektor, digitális szolgáltatások, FinTechAbsztrakt
A járvány idején jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A megragadható szolgáltatások kézzelfogható előnyökkel járnak mind a nemzetgazdaság, mind az állampolgárok számára. A könnyen elérhető és népszerű digitális fizetési rendszerek hozzájárulnak a készpénzhasználat visszaszorításához, az e-kereskedelem és ügyintézés bővítéséhez, valamint a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer kialakításához. A digitális szolgáltatások széleskörű elterjedése biztosítja a globális világhoz való kapcsolódást, a lehetőségek hatékonyabb kihasználását, ezáltal a sikert akár magánszemélyként, akár vállalatként, akár kormányzati szereplőként. A FinTech alkalmazások megjelenését az is segítette, hogy míg a pénzintézetek működését szigorúan szabályozzák és ellenőrzik a hatóságok, addig a technológiai cégek működése ezen a területen jóval kevesebb kötelező előíráshoz van kötve. Fontos megjegyezni, hogy számos kérdés vár még megoldásra, ezek közül az egyik a FinTech cégek és a hagyományos bankok egyenlő szabályozásának kérdése.A tanulmány célja, hogy értékelje a magyarországi digitális banki tevékenység jelenlegi helyzetét a lakossági szolgáltatások területén, és rávilágítson a további fejlődés útjaira. A dolgozat főbb megállapításai a következők: Összességében a magyar bankrendszer digitalizáltsága közepesnek mondható. A COVID-19 járvány kapcsán az ágazatban előtérbe került az ügyfélkapcsolatok és a termékek digitalizálása. A hiteltermékek közül a magánszemélyek folyószámlahitele és a személyi kölcsönök digitalizáltsága a legmagasabb. Vállalati szinten még kevésbé oldódnak meg az online hiteligénylések, nagyrészt a komplex fedezeti követelmények kiértékelése és felmérése, valamint a szerződéskötési és aláírási digitális megoldások alacsony elterjedtsége miatt. Ez a cikk kifinomultabb szabályozást javasol, mivel a digitális pénzügyi innováció szabályozási kérdései kihívások elé állítják a szabályozókat. A fő feladat a pénzügyi közvetítő rendszer versenyképességének és biztonságos működésének feltételeinek megteremtése a digitális korban, így a digitális interfészek és kommunikációs platformok egységesítése. A hatályos uniós szabályozáshoz képest a digitális fizetési rendszer biztonsági elemeit meg kell erősíteni.
Hivatkozások
Murányi Klaudia (2018). Insight into the legal situation of virtual money in Hungary Insight into the legal situation of virtual money in Hungary In: Kékesi, Tamás (szerk.) Multiscience XXXII. MicroCAD International Multidisciplinary Scientific Conference Miskolc-Egyetemváros, Magyarország : Miskolci Egyetem (2018) pp. 1-8. , 8 p. DOI: https://doi.org/10.26649/musci.2018.047
Pál, Zs. (2020). The Significance of financial literacy. Economy and Finance. Vol. 7. Iss. 1, pp. 141-142., 2 p., DOI: 10.33908/EF.2020.1.7 DOI: https://doi.org/10.33908/EF.2020.1.7
Kovács Levente, Nagy Ernő (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY 9. : 1. pp. 2-19, 18 p. Available from: https://bankszovetseg.hu/Public/gep/002-019%20Kovacs%20Nagy.pdf (accessed: 25.05.2022). DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1
Judit Füredi-Fülöp, Béla Kántor, Juhász Mária Várkonyiné (2014). Számviteli szabályzatok. SZÁMVITELI TANÁCSADÓ 6 : 6 pp. 2-14, 13 p. Available from: https://issuu.com/jegybank/docs/FinTech-e-s-digitaliza-cio-s-jelente-s-2021/1?ff (accessed: 20.05.2022).
Pál Tibor, Várkonyiné Juhász Mária, Füredi-Fülöp Judit (2015). A könyvvizsgáló és a vállalati működés. CONTROLLER INFO 3 : 4, pp. 15-20.
Becsei András, Bogyó Attila, Csányi Péter (2019). A jövő bankja, a bankok jövője – A Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatai. GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY 6 : 3, pp. 299-310, 12 p. Available from: https://www.bankszovetseg.hu/Public/gep/2019/299-310%20BecsBodCsaKo.pdf (accessed: 22.05.2022).
KPMG Pulse of FinTech H2’21 (January 2). Available from: https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2022/02/pulse-of-fintech-h2-21.pdf022 (accessed: 21.03.2022).
Digitális Jólét (2019). Nonprofit Kft. Magyarország FinTech Stratégiája. A hazai pénzügyi szektor digitalizációja 2019–2022. Digitális Jólét Nonprofit Kft. Hillbrown Consulting Kft. Available from: http://digitalisjoletprogram.hu/api/v1/companies/15/files/120886/download (accessed: 23.05.2022).
Magyar Nemzeti Bank 4/2021.(III.30.) számú ajánlása a hitelintézetek digitalizációs transzformációjáról https://www.mnb.hu/letoltes/4-2021-dig-transzformacio.pdf
MNB, Digitalizációs Jelentés, 2021 május 40. old. Available from: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fintech-es-digitalizacios-jelentes/fintech-es-digitalizacios-jelentes-2021-majus (accessed: 21.03.2022).
Müller János, Kerényi Ádám (2021). Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusában – A digitális pénzügyi rendszer szabályozási kihívásainak csapdája. Hitelintézeti Szemle 20. évf. 1. szám, 2021. március 103-126. Available from: https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-20-1-t4-muller-kerenyi.pdf (accessed: 15.05.2022). DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.20.1.103126
BIS (2020): Payment aspects of financial inclusion in the fintech era. Committee on Payments and Market Infrastructures – World Bank Group (CPMI-WBG), Bank for International Settlements, April. Available from: https://www.bis.org/cpmi/publ/d191.pdf (accessed: 15.05.2022).
Kerényi Ádám – Müller János: Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma. Hitelintézeti Szemle, 2019/1. Available from: https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-18-1.pdf (accessed: 15.05.2022). DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.18.1.533
FinTech Action Plan: For a more competitive and innovative European Financial Sector European Commission 2018 (March 8, 2018). Available from: https://ec.europa.eu/info/publications/180308-action-plan-FinTech_en (accessed: 25.05.2022).
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Judit Szemán, Sándor BOZSIK, Gábor SÜVEGES
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
