Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén Magyarországon: empirikus kutatás

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-196-206

Kulcsszavak:

IFRS, számvitel, egyedi beszámoló, pénzügyi beszámoló, harmonizáció

Absztrakt

Jellemző, hogy minden országnak meg van a maga sajátságos számviteli rendszere, viszont a XX. század második felében lezajló folyamatok alapjaiban változtatták meg a gazdasági gondolkozást. Magyarország számviteli harmonizációs kötelezettsége is erőteljesebbé vált a 2004-es Európai Uniós csatlakozása óta. 2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére elkezdték feltárni, hogy milyen feltételekkel lehetne bevezetni a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámoló szintjén történő alkalmazását. Végül 2015-ben került sor az új, IFRS-ekkel összhangban álló számviteli szabályozás bevezetésére. Többlépcsős bevezetés mellett döntöttek, amivel azt próbálták elérni, hogy a gazdálkodóknak elegendő idő álljon rendelkezésükre a felkészülésre, végeredményben mégis szükségessé vált a határidők kitolása. Ebből adódóan, arra a következtetésre jutottunk, hogy az érintett gazdálkodók nem minden esetben voltak megfelelő mértékben felkészülve az IFRS-ek alkalmazására az egyedi beszámolók esetében. Az IFRS-ek alkalmazásának megkönnyítésére vonatkozó módszerek kialakításában fontos szerepet kaphatnak a gyakorlati tapasztalatok elemzései.  Empirikus kutatásunk során olyan alanyokkal készítettünk interjút, akik saját bőrükön tapasztalták 2015-ös változást a magyarországi számvitelben, vagyis az IFRS-ek egyedi beszámolási célú bevezetésének folyamatát. Ez a változás a lehetőséget biztosított a számviteli munka megkönnyítésére és egy újabb lépés volt a nemzetközi számviteli harmonizációs folyamatok erősítése felé. Mint minden újítás, ez is hordozott magában nehézségeket, így azok megismerése elengedhetetlen, mind a tudományos előrelépés, mind pedig a gyakorlati munka elősegítése terén. A kutatásunk célja, hogy kötetlen beszélgetések során feltárjuk, azokat a nehézséget és problémákat, melyeket az IFRS-ek egyedei beszámolási célú bevezetésének résztvevői, vagyis elsősorban a számviteli területen dolgozó alkalmazottak tapasztaltak. A gyakorlati tapasztalatok feltárása lehetőséget nyújt a számunkra a nemzetközi számviteli harmonizáció folyamatának részletesebb megismerésére és elősegítheti az olyan intézkedések létrehozását, melyek nem csak támogatják, de meg is könnyítik a számvitel egységesítését világ szinten, hiszen ennek a fontossága napjainkban már vitathatatlan.

Szerző életrajzok

Henetta Kovács-Rump, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Számvitel és Auditálás Tanszék oktatója

Anita Tangl, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem

PhD, egyetemi docens

Hivatkozások

Deák I. (2005) A globalizálódó számvitel. In Botos Katalin (szerk.) Pénzügyek és globalizáció. SZTE Gazdálkodástudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 201-214 o. ISSN: 1588-8533 URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/5660/1/gtk_2005_201-214.pdf (letöltés időpontja: 2022. 05.23)

Beke J. (2010) A számvitel globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében. Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június. 81–101. o. ISSN 0324-4202 URL: https://kulgazdasag.eu/api/uploads/05_beke_jeno_bc7650d364.pdf (letöltés időpontja: 2022. 05.25)

Borzán A., Szekeres B. (2021) Áttérés a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint összeállított éves beszámoló elkészítésére egy hazai nagyvállalat esetében. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században. Üzleti megoldások és gyakorlati tapasztalatok a menedzsment területén, 2021/1. kötet. 28-46 o. ISBN 978-963-449-279-5 URL: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2021/VF2021-1/VF_2021_I._kotet_6.pdf (letöltés időpontja: 2022. 08.26)

Bogáth E. (2018) A nemzetközi számviteli rendszerek harmonizációja. Controller info, 6. évf. 1.sz. 2-4. o. ISSN: 2063-9309 URL: http://real.mtak.hu/106172/1/ContrInf_beliv_2018-01_01.pdf (letöltés időpontja: 2022. 05.23)

Füredi-Fülöp J., Várkonyiné Juhász M. (2017) Gondolatok a hitelintézetek körében bevezetésre kerülő a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján készített egyedi szintű beszámolóról. Pénzügy-számvitel füzetek III., Miskolci Egyetem Kiadó, 2017. 19-27 o. ISBN 978-615-5626-35-7 URL:https://gtk.uni-miskolc.hu/files/13413/P%C3%A9nz%C3%BCgy-sz%C3%A1mvitel+f%C3%BCzetek+h%C3%A1rmas+sz%C3%A1m1.pdf (letöltés időpontja: 2022. 08.28)

Gulyás É., Somogyi C. (2019) Az ifrs 9 bevezetésének tapasztalatai a bankszektorban. Gazdaság és Pénzügy, 2019. 6. évf. 3. sz. 255-283 o. ISSN 2415-8909 URL: http://real.mtak.hu/102236/1/255-283GulyasSomogyi.pdf (letöltés időpontja: 2022. 08.28) DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2019.3.3

Lukács J. (2017) Egyre nagyobb teret nyernek az IFRS-ek. Szak-ma, 2017. februári lapszám. ISSN 1419-6956 URL: http://szak-ma.hu/ifrs/egyre-nagyobb-teret-nyernek-az-ifrs-ek-101348 (letöltés időpontja: 2022. 05.28)

Tarpataki E., Filyó J., László N. (2022) Magyar vállalkozások áttérése az IFRS-alapú beszámolóra a hitelbírálatok során használt mutatószámok tükrében. Hitelintézeti Szemle, 2022. 21. évf. 1. sz. 95-112. o ISSN 2416-3201 URL: http://real.mtak.hu/140779/1/hsz-21-1-t4-tarpataki-filyo-laszlo.pdf (letöltés időpontja: 2022. 09.03) DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.95

1387/2015. (VI. 12.) Korm. határozat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról URL:https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A15H1387.KOR&targetdate=&printTitle=1387/2015.+%28VI.+12.%29+Korm.+hat%C3%A1rozat&getdoc=1 (letöltés időpontja: 2022. 05.28)

Központi Statisztikai Hivatal „Új belépő IFRS-be, egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány” URL: www.ksh.hu (letöltés időpontja: 2022. 05.28)

The World Bank URL: https://data.worldbank.org/indicator/NE.EXP.GNFS.ZS (letöltés időpontja: 2022. 05.28)

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-22

Folyóirat szám

Rovat

Számvitel és adóügy