Modern kasztrendszer az adózásban
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-207-219Kulcsszavak:
Adózás, adózási hajlandóság, állam, állampolgárok, vállalalkozás, multinacionális vállalatok, joghézagAbsztrakt
Ebben a tanulmányban a szerzők megvizsgálják, hogy a világ egyik legrégebbi pénzügyi intézménye, az adózás hogyan alakul napjainkban. Az adók egyidősek a történelemmel. Szerepük legfőképpen az, hogy fedezzék az államnak azokat a költségeit, amelyek a közfunkciók ellátása során felmerülnek. Az adók így egyfajta újraelosztó funkciót töltenek be. Az adókat sokszor elkerülendő, szükséges rossz rendelkezésként kezelik, és gyakori az adófizetési hajlandóság alacsony szintje. Ennek egyik legvalószínűbb oka lehet, hogy a befizetett adókért cserébe nem azonnal, vagy belátható időn belül érkezik az ellenszolgáltatás, ami ráadásul sok esetben nem is kézzelfogható formában jelenik meg. Ezért érzik sokan úgy, hogy az adót a semmiért fizetik. A jelen cikkben a szerzők a kérdést három szinten vizsgálják: az állampolgárok, a vállalkozások és a multinacionális cégek között. Mindhárom szinten kutatják azokat a sajátosságokat, amelyek az adott csoportot jellemzik. Az állampolgárok adózási hajlandóságát az államokra jellemző adómorált vizsgáló nemzetközi kutatások eredményeit felhasználva vizsgálják. Ezeknek a nemzetközi kutatások várható célja és eredménye egy átláthatóbb, egységesebb (és kevésbé megkerülhető) adózási rendszer kialakulása lesz. A szerzők elemzik az adófizetési hajlandóságot és azokat a módszereket, amelyekkel igyekeznek csökkenteni a fizetendő adó mértékét, esetleg teljesen elkerülni az adófizetést. A legkevesebb lehetőséggel e téren az egyes állampolgárok rendelkeznek. A cégek mozgástere már jóval szélesebb, számos módon csökkenthető a fizetendő adó. A legmesszebbre pedig – ahogyan az ebből a tanulmányból kiderül, milyen messzire – a multinacionális cégek képesek elmenni. Az óriási profit kísértése sokszor az alapvető erkölcsi szempontokat is felülírja. Az eredmények alapján a szerzők megfogalmazzák a modern adózási kasztrendszer elméletét és kifejtik a véleményüket ezzel a rendszerrel kapcsolatban.
Hivatkozások
Takácsné G. K., Dobos P.: Az adófizetési hajlandóságot befolyásolótényezők [Factors influencing the willingness to pay taxes]. Gazdaság és Társadalom. 2018. Vol. 11, No. 3–4. P. 35–53. DOI: https://doi.org/10.21637/GT.2018.3-4.03
Nobilis B.: A magyar adórendszer versenyképességének helyreállítása a 2010-es években [Restoring the competitiveness of the Hungarian tax system in 2010]. Budapest: Ministry of Finance of Hungary, 2021. [in Hungarian]
Richardson G.: The relationship between culture and tax evasion across countries: Additional evidence and extensions. Journal of International Accounting, Auditing and Taxation. 2008. Vol. 17, No. 2. P. 67–78. DOI: https://doi.org/10.1016/j.intaccaudtax.2008.07.002
Hofstede G., Hofstede G.J., Minkov M.: Cultures and organizations: software of the mind. McGraw-Hill, 2010.
Ashby J.S., Webley P., Haslam A.S.: The role of occupational taxpaying cultures in taxpaying behaviour and attitudes. Journal of Economic Psychology. 2009. Vol. 30, No. 2. P. 216–227. DOI: https://doi.org/10.1016/j.joep.2008.08.005
Mitra S.: To tax or not to tax? When does it matter for informality? Economic Modelling. 2017. Vol. 64, P. 117–127. DOI: https://doi.org/10.1016/j.econmod.2017.02.024
Fišar M., Reggiani T., Sabatini F., Špalek J.: Media bias and tax compliance: experimental evidence. 2020. 30 p. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3534486
Frey B.S., Feld. L.P.: Deterrence and morale in taxation: An empirical analysis. 2003. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.341380
Feld L.P., Frey. B.S.: Result of a psychological tax contract: the role of incentives and responsive regulation. Law & Policy. — 2007. Vol. 29, No. 1. P. 102–120. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9930.2007.00248.x
Iggers J.: Good news, bad news: Journalism ethics and the public interest. Routledge, 1999. 191 p.
Sutrisno T., Dularif M.: National culture as a moderator between social norms, religiosity, and tax evasion: Meta-analysis study. Cogent Business & Management. 2020. Vol. 7, No. 1. — P. 1772618. DOI: https://doi.org/10.1080/23311975.2020.1772618
Kountouris Y., Remoundou K.: Is there a cultural component in tax morale? Evidence from immigrants in Europe. Journal of Economic Behavior & Organization. 2013. Vol. 96. P. 104–119. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jebo.2013.09.010
Nerré B.: The concept of tax culture. Proceedings. Annual Conference on Taxation and Minutes of the Annual Meeting of the National Tax Association. 2001. Vol. 94. P. 288–295.
Baksay G.: MNB versenyképességi jelentés 2020 [MNB Competitiveness Report 2020]. Budapest: Hungarian National Bank, 2020. [in Hungarian]
Nurunnabi M., Lehman C.R.: The myth of tax evasion in South Asia: The case of a lower-middle income economy. Advances in Public Interest Accounting. Emerald Publishing Limited, 2017. P. 85–133. DOI: https://doi.org/10.1108/S1041-706020170000020005
Stetsenko T., Nishcheretov O.: TAX culture and tax morale: impact on tax compliance in Ukraine. Social Economics. 2021. No. 61. 9 p. DOI: https://doi.org/10.26565/2524-2547-2021-61-08
Szemjon V.: Az ukrán és magyar adozás és számvitel [Ukrainian and Hungarian debt and accounting]. Budapest: 2019. [in Hungarian]
KPMG: Ukraine – 2021 taxation of international executives. 2021. URL: https://home.kpmg/xx/en/home/insights/2021/05/taxation-international-executives.html (accessed: 03.04.2022.)
OECD: What drives tax morale? Paris, 2013.
Európai Bizottság: 2020. évi országjelentés – Magyarország [Country Report 2020 – Hungary]. Bruxelles: European Commission, 2020. [in Hungarian]
Varga J.: A jövedelemadózás makrogazdasági vetülete (2020) [Macroeconomic dimension of income taxation (2020)]. Ami vagyon, az legyen is. Sopron: Soproni Egyetem Kiadó, 2020. P. 57–78. [in Hungarian]
Lentner C., Zsarnóczai S., Zéman Z., [et al.].: Taxation govermental debt and budget in the European Union in economic systems. Vol. 10, No. 1. pp. 105-109. (2017). Economic Systems. 2017. Vol. 10, P. 105–109.
PwC: Paying taxes 2020: in-depth analysis on tax systems in 190 economies. 2020.
Medina L., Schneider F.: Shadow economies around the world: what did we learn over the last 20 years? International Monetary Fund (IMF), 2018. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3124402
The Ministry of Economy of Ukraine: General trends of the shadow economy in Ukraine in 2020. Kyiv, Ukraine, 2021.
Baksay G., Szőke K.: Az online pénztárgépek bevezetése és eredményei [Introduction and results of online cash registers]. National Bank of Hungary, 2020. [in Hungarian]
Sondagh J.: Behavioral intention to use e-tax service system: an application of technology acceptance model. European Research Studies Journal. 2017. Vol. 20, No. 2A. P. 48–64. DOI: https://doi.org/10.35808/ersj/628
Varga J.: A forgalmi adó és az infláció összefüggései [Relationships between sales tax and inflation]. Harminckét lap, amely megrengette a világot: Százéves a hozzáadottérték-adó rendszere. Sopron: Soproni Egyetem Kiadó, 2019. P. 193–208. [in Hungarian]
Lovics G., Szőke K., Tóth G. C., Ván B.: Megugrott a kis cégek bejelentett forgalma az online pénztárgépektől [The reported turnover of small companies from online cash registers has jumped]. National Bank of Hungary, 2019. [in Hungarian]
McLuhan M., Powers B.R.: The global village: transformations in world life and media in the 21st century. New York: Oxford University Press, 1992. 240 p.
Twining W., Zumbansen P.: Normative and legal pluralism: a global perspective. The Oxford Handbook of Transnational Law. Oxford University Press, 2021. P. 30–66. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780197547410.013.2
ICC: Incoterms® 2020. 2020.
OECD: International collaboration to end tax avoidance. OECD, 2013.
Murphy C. B.: Double Irish with a Dutch sandwich. 2020.
Walsh A., Sanger C.: The historical development and international context of the Irish corporate tax system. Dublin: Ernst & Young, 2014.
Helmore E.: Google says it will no longer use “Double Irish, Dutch sandwich” tax loophole — 2020.
Moberg M.: Crown colony as banana republic: the united fruit company in British Honduras, 1900-1920. Journal of Latin American Studies. 1996. Vol. 28, No. 2. P. 357–381. DOI: https://doi.org/10.1017/S0022216X00013043
Kolláth B.: Elon muskot vádolta meg a 2019-es puccs kitervelésével bolívia új elnöke [Bolivia's new president accuses Elon Musk of plotting 2019 coup]. 2021. [in Hungarian]
Legrand P.: Negative comparative law. Journal of Comparative Law. 2015. Vol. 10, No. 2. P. 406–454.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Botond Geza Kalman, Gabriella Loskorikh, Gabor Pataki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
