A szénlábnyom társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági következményei: számviteli szempont

Absztrakt

A cikk az állampolgárok és vállalkozások ökölógiai lábnyomának társadalmi és gazdasági következményeit vizsgálja. A kutatás az „ökölógiai lábnyom” mint számviteli objektum vizsgálatára, a környezetvédelmi adókötelezettségek statisztikai és számviteli kimutatásának előfeltételeire és a vállalati ökológiai lábnyom vizsgálatára, a lakosság szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének módjaival kapcsolatos tudatosságnövelést célzó intézkedések kidolgozására, valamint a polgárok és a vállalkozások szintjén történő a „zöld gazdaság” pénzügyi támogatására irányúl. A figyelem középpontjában az ökológiai lábnyom, mint költségtétel áll: a közvetlen és közvetett üvegházhatású gázok, amelyek az állampolgárok élettevékenysége és a vállalkozások termelőtevékenysége következtében keletkeznek. Bemutatásra kerülnek a Kiotói Jegyzőkönyv és a Prágai Megállapodás által a szénlábnyom csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodások. Az állami környezetvédelmi politika stratégiájának megvalósításaként bemutatásra került a környezetvédelmi adó kiszámításának és számvitelbe vételének módja, amelynek célja, hogy megkülönböztesse azokat a vállalkozásokat, amelyek kötelesek jelentést benyújtani a légkörbe történő szennyező- és üvegházhatású gázok kibocsátásáról, az ilyen jelentések adatai alapján értékelik és felismerik a hazai vállalkozások tevékenységére gyakorolt negatív hatások csökkentésére irányuló lépéseket. A hazai vállalkozások innovatív környezetvédelmi projektjeibe történő beruházások ellenőrzése és ösztönzése érdekében környezetvédelmi adó fizetése történik. Bemutatásra került a bankok szerepe a polgárok és a vállalkozások „zöld gazdaság” projektjeibe való tájékoztatásában és befektetések ösztönzésében. Kiértékelésre kerültek azok a kutatási eredmények, amelyek az ökológiai lábnyom kérdéskörével kapcsolatos társadalmi tudatosságokat vizsgálja. Javasoljuk, hogy tájékoztassák a polgárokat és a vállalkozásokat a lakosság mindennapi szokásai, a „zöld” és „barna” termékek fogyasztása és a globális felmelegedés közötti kapcsolatról.