Az infláció és a munkanélküliség közti korreláció elemzés Ukrajnában és az Európai Unió országaiban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-25-38

Kulcsszavak:

infláció, inflációs ráta, munkanélküliség, munkanélküliségi ráta, korrelációs elemzés

Absztrakt

A kutatás meghatározott elemzési módszer segítségével vizsgálja a szorosságot az infláció és a munkanélküliség között Ukrajnában és az Európai Unió egyes országaiban az elmúlt három év inflációs- és munkanélküliségi rátáit figyelembe véve. Bemutatásra kerülnek az inflációval és a munkanélküliséggel kapcsolatos alapvető fogalmak. Részletesen ismerteti a kutatás az inflációs ráták különböző típusait, valamint az inflációt előidőző különböző gazdasági jelenségeket. Csoportosításra kerültek a munkanélküliség típusai, továbbá meghatározásra került a munkanélküliségi ráta számításának módja. Ismertetve lett a két mutatónak a történelmi háttere, valamint az inverz összefüggése a két faktornak. A múlt század közepén az infláció és a munkanélküliség közötti fordított kapcsolat nagyon egyértelmű volt, és a statisztikai adatok meggyőzően bizonyították a Phillips-görbe érvényességét. Ez lehetővé tette a hatékony gazdaságirányítást, mivel az alacsony munkanélküliség mindaddig fenntartható volt, amíg a magasabb inflációt tolerálták. Az 1970-es években ez a kapcsolat némileg megtört, mivel az adatok nem szolgáltak egyértelmű bizonyítékkal az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolatra. Ezt az időszakot magas infláció és magas munkanélküliség jellemezte, és stagflációs időszaknak nevezték. 2000-ben a munkanélküliség megugrott, és az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolat ismét hasonlított a Phillips-görbére, de sokkal kisebb mértékben. Végül 2012 és 2019 között a munkanélküliségi ráta csökkent, és az infláció ebben az időszakban alacsony maradt. Ez azt jelzi, hogy az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolat talán nem olyan szoros, mint korábban gondolták. A kutatás fő célja az elemzett mutatók közötti kapcsolat vizsgálata az elmúlt három évben.  Az elemzés a korrelációs-regressziós elemzési módszer segítségével történt az Európai Unió hivatalos statisztikai oldala - az Eurostat - és az Ukrán Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az elemzés a következő országokra készült: Ukrajna, Magyarország, Szlovákia és Németország. Az inflációs- és munkanélküliségi ráták diagramok formájában szemléltetve és magyarázva vannak. Országonként készült az adatok alapján egy-egy funkcionális grafikon, amely meghatározza a felállított regressziós képletek formáját. Következtetésképp elmondható, hogy a számítások után az eredmények azt mutatják, hogy a szorosság az infláció és a munkanélküliség között Ukrajnában mérsékelt, Magyarországon gyenge, Szlovákiában figyelemre méltó, Németországban pedig erős.

Szerző életrajzok

Veronika Hanuszics, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Péter Szolnoki, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

harmadéves hallgató, Számvitel és Auditálás Tanszék hallgatója

Hivatkozások

Picardo, E. (2022). How inflation and unemployment are related. Investopedia. Available at: http://surl.li/kkgjk (last accessed: 12.05.2023).

DePersio, G. (2020). What Happens When Inflation and Unemployment Are Positively Correlated? Investopedia. Available at: http://surl.li/kkgiu (last accessed: 15.05.2023).

Forbes, K. J. (2019, July 4). Has globalization changed the inflation process? Available at: https://ssrn.com/abstract=3420255 (last accessed: 19.05.2023).

Kamber, G., & Wong, B. C. (2019). Global factors and trend inflation. Social Science Research Network. Available at: https://doi.org/10.2139/ssrn.3440951 (last accessed: 19.05.2023). DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3440951

Blustein, D. L., Duffy, R. D., Ferreira, J. J., Cohen-Scali, V., Cinamon, R. G., & Allan, B. A. (2020). Unemployment in the time of COVID-19: A research agenda. Journal of Vocational Behavior, 119, 103436. Available at: https://doi.org/10.1016/j.jvb.2020.103436 (last accessed: 10.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1016/j.jvb.2020.103436

Ahn, H. J., & Hamilton, J. D. (2016). Heterogeneity and unemployment dynamics. Available at: https://doi.org/10.3386/w22451 (last accessed: 19.05.2023). DOI: https://doi.org/10.3386/w22451

Ho, S., & Iyke, B. N. (2018). Unemployment And Inflation: Evidence Of A Nonlinear Phillips Curve In The Eurozone. Journal of Developing Areas, 53(4). Available at: https://doi.org/10.1353/jda.2018.0077 (last accessed: 18.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1353/jda.2018.0077

Fernando, J. (2023). Inflation: what it is, how it can be controlled, and extreme examples. Investopedia. Available at: https://www.investopedia.com/terms/i/inflation.asp (last accessed: 17.05.2023).

Inflation: Prices on the rise. (2019, July 30). IMF. Available at: https://www.imf.org/en/Publications/fandd/issues/Series/Back-to-Basics/Inflation (last accessed: 17.05.2023).

Banton, C. (2023). Basket of Goods: Definition, CPI Calculation, and example. Investopedia. Available at: https://www.investopedia.com/terms/b/basket_of_goods.asp (last accessed: 17.05.2023).

Hayes, A. (2023). What is unemployment? Understanding causes, types, measurement. Investopedia. Available at: https://www.investopedia.com/terms/u/unemployment.asp (last accessed: 18.05.2023).

CFI Team (2023). Unemployment. Corporate Finance Institute. Available at: https://corporatefinanceinstitute.com/resources/economics/unemployment/ (last accessed: 19.05.2023).

Australia, S. C. B. O. (2023, May 4). Unemployment: Its Measurement and types | Explainer | Education. Reserve Bank of Australia. Available at: http://surl.li/hqiui (last accessed: 18.05.2023).

Tretina, K. (2022a, August 31). Inflation And Unemployment. Forbes Advisor. Available at: https://www.forbes.com/advisor/investing/inflation-and-unemployment/ (last accessed: 12.05.2023).

Team, I. (2023). The Phillips Curve Economic Theory explained. Investopedia. Available at: https://www.investopedia.com/terms/p/phillipscurve.asp (last accessed: 11.05.2023).

Yarovenko, H. (2016). Koreliatsiino-rehresiinyi analiz - instrument obhruntuvannia efektyvnosti profesiino-prykladnoi fizychnoi pidhotovky studentiv informatsiino-lohichnoi hrupy spetsialnostei. Available at: https://repository.ldufk.edu.ua/handle/34606048/4993 (last accessed: 11.05.2023).

Home - Eurostat. (n.d.). Eurostat. Available at: https://ec.europa.eu/eurostat

Statystychna informatsiia. (n.d.). Derzhavna sluzhba statystyky Ukrainy. Available at: https://www.ukrstat.gov.ua/ (last accessed: 14.05.2023).

Nastenko, Ye. A. (2017). Metodychni vkazivky do vykonannia kompiuternykh praktykumiv z navchalnoi dystsypliny «Intelektualnyi analiz danykh». Chastyna-1. «Koreliatsiinyi ta rehresiinyi analiz medychnykh danykh» dlia studentiv napriamu pidhotovky 6.050101 – «Kompiuterni nauky». Available at: https://ela.kpi.ua/handle/123456789/19005?locale=uk (last accessed: 15.05.2023).

Ekonomiko-matematychni metody ta modeli v ekonomichnomu analizi. (n.d.). StudFiles. Available at: https://studfile.net/preview/5648095/page:10/ (last accessed: 16.05.2023).

Adam, K., & Weber, H. (2019). Optimal trend inflation. The American Economic Review, 109(2), 702–737. Available at: https://doi.org/10.1257/aer.20171066 (last accessed: 14.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1257/aer.20171066

Capital Com SV Investments Limited. (2021). Basket of goods. Capital Com SV Investments Limited. Available at: https://capital.com/basket-of-goods-definition

Donayre, L., & Panovska, I. (2018). U.S. wage growth and nonlinearities: The roles of inflation and unemployment. Economic Modelling, 68, 273–292. Available at: https://doi.org/10.1016/j.econmod.2017.07.019 (last accessed: 12.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1016/j.econmod.2017.07.019

Jaravel, X. (2021). Inflation Inequality: measurement, causes, and policy implications. Annual Review of Economics, 13(1), 599–629. Available at: https://doi.org/10.1146/annurev-economics-091520-082042 (last accessed: 11.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1146/annurev-economics-091520-082042

Amadeo, K. (2021, December 30). Unemployment Solutions and What's Most Cost-Effective. The Balance. Available at: http://surl.li/kkgih (last accessed: 10.05.2023).

Hone, T., Mirelman, A. J., Rasella, D., Paes-Sousa, R., Barreto, M. L., Rocha, R., & Millett, C. (2019). Effect of economic recession and impact of health and social protection expenditures on adult mortality: a longitudinal analysis of 5565 Brazilian municipalities. The Lancet Global Health, 7(11), e1575–e1583. Available at: https://doi.org/10.1016/s2214-109x(19)30409-7 (last accessed: 12.05.2023). DOI: https://doi.org/10.1016/S2214-109X(19)30409-7

Kramer, L. (2023). How do governments fight inflation? Investopedia. Available at: http://surl.li/kkghz (last accessed: 10.05.2023).

Pettinger, T. (2020, April 7). Difference between monetary and fiscal policy. Economics Help. Available at: http://surl.li/kkghl (last accessed: 10.05.2023).

How fiscal restraint can help fight inflation. (2022, November 21). IMF. Available at: http://surl.li/kkghs (last accessed: 12.05.2023).

##submission.downloads##

Megjelent

2023-09-10

Folyóirat szám

Rovat

Nemzeti és regionális gazdaság