Magyarország nyugdíjrendszere, demográfiai trendekből adódó kihívásai és az azokkal szembeni intézkedések

Absztrakt

Kutatásunk elsődleges célja hazánk nyugellátási rendszerének bemutatása, annak sajátosságainak feltárása, hogy az olvasó átfogó képet kaphasson jellemzőiről, meghatározó elemeiről. A tanulmány aktualitását indokolja, hogy nem csak hazánkban, de a világ valamennyi országában igen sürgető problémaként tekintenek a megfelelő, hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer kérdésére. A téma megalapozásához elengedhetetlen volt a nyugellátás hazai szakirodalmának mélységekbe menő tanulmányozása, amelyet tudásunk szerint a legmagasabb szinten igyekeztünk elvégezni. Ezek elérésében és feldolgozásában nagy segítséget nyújtottak számunkra hazánk könyvtárainak katalógusai mellett az interneten megtalálható különféle adatbázisok, valamint egyéb on-line szolgáltatások. A szakirodalom feldolgozása megerősített bennünket abban, hogy a nyugdíjrendszer szakirodalmi háttere, annak összefüggései oly mértékben szerteágazók és széleskörűek, hogy e munkánk kereteit jelentősen meghaladó feladat lenne annak minden területét prezentálni. Éppen ezért igyekeztünk azokat az elméleti háttérismereteket szintetizálni, amelyek elengedhetetlenek hazán nyugdíjrendszerének bemutatásához. Hazánk nyugdíjrendszere, illetve annak története a 16. századig vezethető vissza. Innentől kezdve egy nagyon hosszú utat járt be, többször is módosították, mire kialakultak a mai nyugellátási rendszer sajátosságai. Nyilvánvaló, hogy a nyugdíjrendszerre, illetve az abban bekövetkezett változásokra a téma komplexitásából adódóan számos tényező gyakorol közvetlen, vagy közvetett módon hatást. Kutatásunk a befolyásoló tényezők közül kizárólag a demográfiai folyamatok egyes elemeinek vizsgálatára terjedt ki. Ezek segítségével választ kaptunk arra, hogy a népesedési folyamatok milyen hatással vannak a magyar nyugdíjrendszerre, illetve milyen kihívásokkal állítja szembe azt. Feltáró kutatómunkánk során megbizonyosodtunk arról, hogy a demográfiai tényezőket nem elég pusztán országosan vizsgálni, hiszen az ország egyes területein, vármegyéiben eltérő, azonban egymással szoros összefüggésben lévő folyamatok mennek végbe. Pontosan ezen okból kifolyólag fontosnak tartottuk a vármegyei népességszám dinamikus statisztikai vizsgálatát. A feltárt demográfiai trendekből jól látható, hogy hazánkban az alacsony termékenységi ráta, a születéskor várható átlagos élettartam növekedése, illetve az egyre fokozódó gazdasági elvándorlás gyakorol kimutatható hatást a nyugdíjbiztosítás rendszerére.