A kulturális intézmények innovációinak gazdasági eredményessége: a múzeumok példáján
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-158-171Kulcsszavak:
pénz, innováció, változás, interaktív múzeum, lehetőségekAbsztrakt
A klasszikus múzeumok nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt években, amit tovább rontott a koronavírus-járvány miatti bezárás. Az Y és Z generáció gyermekeinek igényei megváltoztak, számukra természetes az innováció és a digitális lehetőségek. Ezen okok miatt felismerték a reformok szükségességét. A kultúrával való foglalkozás az Európai Unió számára is fontos volt, IV. ipari forradalom, a digitalizáció időszakában pedig forrást kell biztosítani a múzeumok fejlesztésére, újragondolására is. A digitális eszközök, interaktív lehetőségek bevezetése szükségessé vált, hogy a fiatalabb generációk visszatalálhassanak a múzeumba, mint kulturális lehetőségbe. Ráadásul csak akkor válhat a gazdaság aktív és profitorientált szereplőjévé, ha interaktívan továbbítja az információkat. A látogató tanul belőle és fejlődik. És egy pozitív élmény után megismétli a látogatást.
Közgazdasági értelemben a kulturális marketing egyik alapvető feladata a fogyasztás gyakorlatának és a kulturális fogyasztás kereteinek megismerése, ami fontos információkkal szolgál a marketing döntésekhez. A fogyasztói magatartás megismerésével, mit, miért és milyen tényezők hatására fogyasztanak a látogatók, és ezek várhatóan hogyan befolyásolják a jövőbeni fogyasztást. Külön múzeumi közösségek jöttek létre, amelyek különböző feladatokat látnak el. A kulturális érdeklődés, az örökségvédelem, a hagyományőrzés iránti elkötelezettség, a szépség szeretete is közösséget épít. A közösségek igazán szerethető múzeumokat hoznak létre, amelyekre a látogatók újra és újra visszatérnek. Ahol az új ismeretek élethosszig tartó átadása, a tapasztalatszerzés és a személyes interakció elősegítése áll a középpontban. Példákkal illusztrálva, az interaktivitás egy múzeum számára nem lehetőség, hanem feltétele a 21. századba lépésnek, valamint egy profitorientált gazdasági szereplőnek. Ahogy a pénz megújult és folyamatosan változott, a múzeumoknak is meg kellett érkezniük a 21. századba, de az innovációkhoz vezető út összességében csak pénz kérdése.
Hivatkozások
Bodó Sándor (2016) A múzeumok története Magyarországon a dualizmus korában. Akadémiai Doktori Értekezés, Budapest, pp. 2-18.
Burcaw, G.E. (1997): Introduction to museum work. AltaMira Press, London
Koltai Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Iskolakultúra, Veszprém, pp. 14-40. ISBN 9789636933234
Garami Erika (2007): Pénztörténet. TAS-11 Kft., Budapest, pp. 9-20. ISBN 9789638670540
Meyer Dietmar – Solt Katalin (1999): Makroökonómia. Aula Kiadó, Budapest, pp. 171-175. ISBN 9639215743
Vigvári András (2011): Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERKÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, pp. 57-69. ISBN 9632248155
Bárczi Judit - Zéman Zoltán (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. Polgári Szemle: Gazdasági és Társadalmi Folyóirat 11., pp. 101-108.
Pierre Bourdieu (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke: http://www.napkozi.hu/download/5eves_szociologia/BA_kepzes/Szociologia_alapjai_A/szoc_bordieu_cikk.doc. (download date: 29.05.2022)
Tóth Kriszta (2014): Az innováció lehetőségei a múzeumi művészetközvetítésben, Budapest, pp.
Kondor Zsuzsanna (2012): A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól Carey-ig. https://web.archive.org/web/20121120222010/http://www.phil-inst.hu/uniworld/kkk/crosscul/kondor/1.htm# (download date: 29.05.2022.)
Pavluska Valéria (2017): Kultúramarketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 8-54. ISBN 9789630598811 DOI: https://doi.org/10.1556/9789630598811
Philip Kotler (1999): Marketing menedzsment – Elemzés, Tervezés, Végrehajtás és Ellenőrzés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Bauer András - Berács József - Kenesei Zsófia (2014): Marketing alapismeretek. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 9-34.
Törőcsik Mária–Jakopánecz Eszter (2010): A fogyasztói ellenállást kiváltó termékek és a fogyasztói bojkott. Fogyasztóvédelmi Szemle 2, pp.11–19.
Irace, F.-Ciaga, L.-Wolf, E.-Trocchuanesi, R. (EDS.) 2014: Design and cultural heritage. 1. Interactive Virtual Intangible. Milano: Electra
Hain, V. – Löffler, R. – Zajicel, V. (2016): Interdisciplinary Cooperation in the Virtual Presentation Presentation of Industrial Heritage Development https://doi.org/10.1016/j.proeng.2016.08.798 (download date: 06.05.2022.) DOI: https://doi.org/10.1016/j.proeng.2016.08.798
Schaper, M.-Santos, M.-Malinverni, L.-Berro, J. Z.-Pares, N. (2018): Learning about the past through situatedness, embodied exploration and digital augmentation of cultural heritage sites. International Journal of Human Computer Studies https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2018.01.003 (download date: 09.05.2022) DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2018.01.003
Kökény László - Miskolczi Márk (2022) Smart turizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 7-72. ISBN 9789634547891 DOI: https://doi.org/10.1556/9789634547891
Bodnár Dorottya Szilvia (2019): Látogatói élmény a múzeumokban. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n3.5
Schulz Éva (2020): A múzeumi élmény a 21. században. Bécs, Budapest és Prága versenyképessége a múzeumlátogatói értékelések tükrében. Marketing & Menedzsment. Budapest Gazdasági Egyetem, Budapest DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.02.07
Giczey Péter – Péterfi Ferenc (2013): Az útépítéstől a társadalomépítésig. Parola 2013/1. szám
Arapovics Mária (2013): Egyetemista és főiskolás hallgatók képe a demokráciáról. In. Civil Szemle Folyóirat. Budapest, 2013/1.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Éva Bodzsár-Urbán , Judit Bárczi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
