Útmutató szerzők számára

Az Acta Academiae Beregsasiensis. Economics tudományos folyóirat az alábbi kéziratokat fogadja:

  • doktori fokozattal rendelkező kutatók, kandidátusok, fiatal kutatók (doktoranduszok, képzésben részt vevők, hallgatók), valamint más tudományos tevékenységet folytató személyek korszerű, eredeti és önálló kutatásait;
  • olyan tanulmányokat, amelyek nem tartalmaznak közlésre tiltott anyagokat, illetve olyan tartalmakat, amelyek hitelessége kétséges. A megfelelő hivatkozás nélküli szövegátvételek (plágium), valamint az önplágium (saját korábbi munkák nagy terjedelmű átvétele megfelelő hivatkozás nélkül) nem megengedettek;
  • olyan cikkeket, amelyek korábban még nem jelentek meg nyomtatásban, és más kiadványhoz sem kerültek benyújtásra elbírálás céljából.

A publikáció nyelve: ukrán, magyar, angol.

A folyóirat a cikkeket folyamatosan fogadja, rögzített benyújtási határidők nélkül.

A tudományos folyóiratban történő publikálás INGYENES.

1. A cikk benyújtása

ℹ A benyújtás fő módja:

A kéziratokat a folyóirat szerkesztőségi rendszerén, az Open Journal Systems (OJS) felületén keresztül kell benyújtani. A benyújtáshoz regisztrálni kell a folyóirat honlapján, vagy be kell jelentkezni a meglévő felhasználói fiókba, majd a kéziratot és a kísérőanyagokat a rendszeren keresztül kell feltölteni.

⚠ Átmenetileg, a rendszer teljes beállításának befejezéséig a benyújtás e-mailben is elfogadott: aab-economics@kmf.org.ua (a levél tárgya: „Kézirat benyújtása”).

A cikk közléséhez az alábbi anyagokat kell benyújtani:

  1. Szerzői adatlap – sablon letöltése (minden szerző esetében külön kell kitölteni).
  2. Tudományos cikk, amely a jelen útmutatóban meghatározott követelmények szerint van elkészítve.
  3. A témavezető vagy a megfelelő szakterület tudományos fokozattal rendelkező szakértőjének bírálata (kötelező azon önálló cikket benyújtó szerzők számára, akik nem rendelkeznek tudományos fokozattal).

Az ORCID-azonosító megléte kötelező feltétel a kézirat benyújtásakor. Azoknak a szerzőknek, akik még nem rendelkeznek ORCID-dal, a cikk benyújtása előtt ingyenes regisztrációt kell végezniük.

A szerzők megengedett száma legfeljebb három fő. Egy szerző egy lapszámba csak egy cikket nyújthat be (önálló szerzőként vagy társszerzőként).

A kézirat formai követelményei– részletes előírások a formázásra, táblázatokra, ábrákra és képletekre vonatkozóan.

Cikkminta.

2. A tudományos kézirat szerkezete

A kéziratnak az alábbi kötelező szerkezeti elemeket kell tartalmaznia:

2.1. Absztrakt

Az absztraktnak be kell mutatnia a bevezetést, az eredményeket, az eredmények megvitatását és a legfontosabb következtetéseket. Terjedelme legalább 1800 karakter. Az absztraktot három nyelven kell benyújtani: ukránul, magyarul és angolul (mindegyik legalább 1800 karakter terjedelemben). A szerkesztőbizottság szükség esetén segítséget nyújthat a magyar nyelvű fordításhoz.

2.2. Kulcsszavak

A szerző 5–8 kulcsszót ad meg, amelyek a cikk tartalmát írják le, ábécérendben. A kulcsszavaknak a lehető leginkább szabványosított formában kell szerepelniük a bibliográfiai adatbázisokban és mutatókban való kereshetőség biztosítása érdekében. A kulcsszavakat szintén három nyelven kell megadni (az absztraktokkal együtt).

2.3. JEL-osztályozás

Legfeljebb 5 szabványos JEL-kódot kell megadni a kutatás témájának megfelelően.

2.4. A problémafelvetés

A kutatási téma általános megfogalmazása, aktualitása, valamint kapcsolata fontos tudományos vagy gyakorlati kérdésekkel. A bevezetésben röviden ismertetni kell az egyes fejezetek tartalmát is.

2.5. A legújabb kutatások és publikációk elemzése

A cikk témájához kapcsolódó legaktuálisabb kutatások áttekintése; a meglévő megközelítések és azon publikációk elemzése, amelyekre a szerző támaszkodik. Külön ki kell emelni az általános probléma azon részét, amelyet a tanulmány korábban még nem oldott meg, és amelyre a cikk összpontosít.

2.6. A cikk céljainak megfogalmazása

A kutatás céljának világos meghatározása és a konkrét feladatok kijelölése.

2.7. Módszerek és módszertan

Ez a fejezet kötelező az empirikus kutatások esetében (elsődleges adatokkal, kérdőíves felméréssel, kísérlettel vagy modellezéssel végzett vizsgálatoknál). Itt kell ismertetni az adatgyűjtés és adatfeldolgozás módszereit, a módszertani megközelítéseket, valamint ezek megválasztásának indoklását. A leírásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a kutatás reprodukálható legyen.

2.8. A kutatás főbb eredményei

Az elért eredmények strukturált bemutatása, a fő megállapítások és azok értelmezésének megadásával. Tartalmazhatja az eredmények megvitatását az elméleti alapok vagy a szakirodalmi áttekintés összefüggésében. A fejezet közvetlenül a megfogalmazott kutatási cél elérésére irányul.

2.9. Következtetések és a további kutatások perspektívái

A kutatási eredmények tömör és pontos összefoglalása; összehasonlítás más szerzők eredményeivel; a megbízhatóság értékelése; az elért eredmények helyének meghatározása a tudományos ismeretek rendszerében. Itt kell kijelölni a további kutatások lehetséges irányait is.

2.10. Felhasznált források jegyzéke (References)

A forrásokat a szövegben való hivatkozás sorrendjében kell számozni. A szövegközi hivatkozásokat szögletes zárójelben kell megadni; a bibliográfiai leírásokat APA-stílus szerint kell elkészíteni. Az önidézések aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Formázási útmutató: Útmutató az irodalomjegyzék összeállításához

3. A kézirat további részei

3.1. Köszönetnyilvánítás

Ebben a részben lehet köszönetet mondani személyeknek vagy szervezeteknek technikai segítségért, ötletekért vagy pénzügyi támogatásért. Ha a kutatás pályázat vagy kutatási projekt keretében valósult meg, ezt itt fel kell tüntetni. Ez a rész nem kötelező.

3.2. Finanszírozás

A szerző(k)nak meg kell jelölniük a kutatás pénzügyi támogatásának forrását: az intézmény, alap vagy szervezet nevét, valamint – ha van – a pályázat vagy projekt számát. Ha a kutatás célzott finanszírozás nélkül valósult meg, ezt egyértelműen jelezni kell.

Példa: „A kutatás a(z) [szervezet / támogatási program neve] támogatásával valósult meg, [szám] számú pályázat keretében.”

vagy: „A szerző(k) ehhez a kutatáshoz nem részesültek finanszírozásban.”

3.3. Összeférhetetlenség

A szerzők kötelesek feltárni az összes lehetséges összeférhetetlenségi forrást. Az összeférhetetlenség megléte önmagában nem akadálya a publikálásnak. Amennyiben nincs összeférhetetlenség, ezt a szerzőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell. Ennek az információnak a hiánya a kézirat elutasításának alapja lehet.

Példa (van összeférhetetlenség): „A szerző(k) potenciális összeférhetetlenség fennállásáról számol(nak) be: [a jelleg megadása].”

Példa (nincs összeférhetetlenség): „A szerző(k) kijelenti(k), hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.”

3.4. MI-használati nyilatkozat

A szerzők kötelesek nyilatkozni arról, hogy a kézirat előkészítése során használtak-e vagy sem mesterségesintelligencia-technológiát (MI). Részletesebben lásd: „A mesterséges intelligencia használatának etikája és politikája” című részt.

Példa (MI használata esetén): „A kézirat előkészítése során a szerző(k) részben a(z) [megnevezés] mesterségesintelligencia-eszközt/eszközöket használták [cél: szövegszerkesztés, fordítás stb.] céljából. Minden eredmény, következtetés és értelmezés kizárólag a szerző(k) saját hozzájárulása.”

Példa (MI használata nélkül): „A szerző(k) nem használtak mesterségesintelligencia-eszközöket a kézirat előkészítése során.”