Інновації в охороні здоров'я

Автор(и)

  • Ю. Вітез-Дургула Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, Magyarország
  • Л. Потокі Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, Gödöllő, Magyarország

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-1-147-160

Ключові слова:

галузь охорони здоров'я, охорона здоров'я, дослідження та розробки, інновації, інтелектуальна власність

Анотація

Пандемія COVID-19 кинула виклик, трансформувала та продовжує трансформувати галузь охорони здоров’я, крім того, тиск на охорону здоров’я зростає. Основними факторами впливу є: технологічний розвиток, зростання суспільних очікувань, обсяг даних про здоров’я, які необхідно відновити, зростання витрат на охорону здоров’я та старіння населення. Рішення криється в інноваціях у сфері охорони здоров’я. Насправді вплив COVID-19 пришвидшив дослідницьку, розробну та інноваційну діяльність у секторі охорони здоров’я, що, сподіваємось, матиме довгострокові позитивні наслідки. Після короткого вивчення концепції інновацій у літературі, дослідження зосереджується на видатній ролі корпоративних інновацій, на які припадає близько двох третин економічного зростання Європи за останні десятиліття. Представлено загальну ефективність інноваційної системи країн-членів Європейського Союзу, з особливим акцентом на інноваційну ефективність Угорщини, яка відіграє ключову роль для інновацій галузі охорони здоров’я в покращенні загальної інноваційної діяльності. Розглядається характеристика галузі охорони здоров'я з економічної точки зору. Представлено визначення та сфери індустрії охорони здоров’я, статистичні дані угорських досліджень щодо розробок та інновацій (НДДКР) у цій галузі, значення та можливість вимірювання інновацій, а також основні бар’єри та рушії для розвитку галузі охорони здоров'я. Виділено основні риси інноваційності та розвитку досліджуваної сфери. Загалом було зроблено висновок, що витрати на дослідження та розробки в галузі охорони здоров’я відіграють значну роль в Угорщині, що представляє серйозну можливість для вирішення цих проблем. Розробки індустрії охорони здоров’я мають величезний потенціал для інновацій, що значною мірою впливає на конкурентоспроможність держави як на корпоративному, так і на галузевому рівнях.

Біографії авторів

Ю. Вітез-Дургула , Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, Magyarország

doktorjelölt Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, Magyarország

Л. Потокі, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, Gödöllő, Magyarország

PhD, habil, egyetemi docens Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, Gödöllő, Magyarország

Посилання

Pusztai G.–Sóvágó K.–Mészáros Á.–Birkner Z. (2019) Innováció az egészségügyi szektorban – Kihívások és válaszok. IME–Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVIII. évfolyam 7. Szám. szeptember, o.66-69.

Pakucs J. (2017) Innovációs és gazdasági növekedés. Magyar Szemle. Új folyam XV. 1-2. szám, URL: http://www.magyarszemle.hu/cikk/20060101_innovacio_es_gazdasagi_novekedes (letöltés időpontja: 2019. 09. 29.)

OECD and Statistical Office of the European Communities (2005) Oslo Manual. Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data, 3rd Edition, https://doi.org/10.1787/9789264013100-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oslo-manual_9789264013100-en (letöltés időpontja: 2022. 05. 13.)

Katona J. (2006) Az innováció fogalmának változása. Az Oslo Kézikönyv harmadik kiadása. Bevezető áttekintés. Irányelvek az innovációs adatok gyűjtésére és értelmezésére. Innovációs Mesterkurzus, Győr, április 7.

Schumpeter, J. A. (1939) Business Cycles: A Theoretical, Historical and Statistical Analysis of the Capitalist Process. Two vols., New York: McGraw Hill Book Co.

Szunyogh Zs. (2010) Az innováció mérésének módszertani kérdései. Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám, o.492-503. URL: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_05/2010_05_492.pdf (letöltés időpontja: 2022.05.05).

Chikán A. (2006) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. AULA Kiadó.

European Commission, Directorate-General for Enterprise and Industry (2004) Innovation management and the knowledge-driven economy. Publications Office, Brussels. URL: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dd46213f-89e1-4c20-ad21-f3adca0b0f7f (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)

Pakucs J – Pappanek G (2006) Innovációs menedzsment kézikönyv. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest.

Kiss J. (2004): A technológiai innováció szerepe a magyar vállalatok versenyképességében. Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. URL: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/178/1/kiss_janos.pdf (letöltés időpontja: 2018. 06. 10.)

Kiss J. (2013) A vállalatok szerepe a magyar innovációs rendszerben. Inzelt Annamária – Bajmócy Zoltán (szerk.) Innovációs rendszerek. Szereplők, kapcsolatok és intézmények. JATEPress, Szeged, 111-123. o.

Narula R.–Guimón J. (2010) The R&D activity of multinational enterprises in peripheral economies: evidence from the EU new member states. UNU-MERI T Working Paper Series, 048.

Halpern L.–Muraközy B. (2010) Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57. évf. 4. sz. 293–317. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00169/pdf/01halpern-murakozy.pdf (letöltés időpontja: 2019. 06. 11.)

Hashi I. – Stojcic N. (2013) The impact of innovation activities on firm performance using a multi-stage model: Evidence from Community Innovation Survey 4. Research Policy, 42, pp. 353-366.

Piskóti I. – Nagy Sz. – Molnár L (2012) Az innovációt befolyásoló tényezők vállalati és projekt szinten. Miskolci Egyetem, Marketing Intézet. MicroCAD 2012, XXVI. International Scientific Conference Proceedings. URL: http://real.mtak.hu/24572/1/240_microcad3.pdf (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2017) Kutatás fejlesztés. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut17.pdf (letöltés időpontja: 2019. 07. 18).

European Commission Directorate-General for Research and Innovation (2020) Science, Research and Innovation Performance of the EU 2020 A fair, green and digital Europe. Luxembourg: Publications Office of the European Union. URL: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/srip/2020/ec_rtd_srip-2020-report.pdf és https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés ideje: 2022. 05. 14.)

European Commission (2021) European Innovation Scoreboard 2021. Publications Office of the European Union, Luxembourg, https:// doi:10.2873/340166. p.31 URL: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/46013 (letöltés ideje: 2021.05.05).

Központi Statisztikai Hivatal (2020) Kutatás-fejlesztés, 2019 − Innováció, 2016–2018, URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/2019/index.html (letöltés ideje: 2021.01.15).

Csath M. (2016) Versenyképesség és innováció. Kormányzati tanulmányok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, URL: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/4963/Versenyk%E9pess%E9g%20%E9s%20innov%E1ci%F3.pdf?sequence=3 (letöltés ideje: 2021.01.15).

Thakur R, Hsu SHy, Fontenot G. (2012) Innovation in healthcare: Issues and future trends, Journal of Business Research, 2012, vol. 65, issue 4, o.562-569

Kincses Gy. (2010) Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége. Egészségpolitika-Programalkotás, IME-Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, IX. évfolyam 5. szám, 2010. június, IX. Outsourcing Konferencia. URL: http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/egtur/IME_egipar_nyomdai%20kgy.pdf (letöltés ideje: 2022.01.15).

Nemzetgazdasági Minisztérium (2016) Irinyi Terv – Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról. Budapest

Magyar Közlöny (2020) A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról. Magyar Közlöny; 2020. évi 189. szám; 2020. augusztus 14.; 5962-5966. o.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2021) IPCEI Egészségipar. nkfih.gov.hu. szeptember 17. URL: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/ipcei-projekt/felhivasok/ipcei-egeszsegipar (letöltés ideje: 2022.02.03).

Lengyel I. (2021) Javaslatok a pécsi biotechnológiai innovációs rendszer fejlesztésére. RIERC kutatási beszámoló # 2021/02. Pécs: PTE-KTK Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ URL: https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/rierc/r-reports/RIERC%20KUTATA%CC%81SI%20BESZA%CC%81MOLO%CC%81%202021-2%20-%20LENGYEL%20IMRE-u%CC%81j.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).

Matolcsy Gy. (2019) Versenyképes egészségügy a fenntartható felzárkózásért. MNB versenyképességi program 330 pontban. Semmelweis 250 Jubileumi programsorozaton előadás. szeptember 5. URL: https://www.mnb.hu/letoltes/matolcsy-gyorgy-semmelweis250-20190905.pdf (letöltés ideje: 2022.02.03).

OECD (2021) „Foreword”, in OECD Science and Technology Outlook 2021. Times of Crisis and Opportunity, OECD Publishing, Paris. DOI: 10.1787/75f79015-en, URL: https://www.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oecd-science-technology-and-innovation-outlook-2021_75f79015-en (letöltés ideje: 2022.03.03).

Inotai A. – Kaló Z. (2010) Az egészségügyi ágazat mint közszolgáltatás kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája és az ágazat innovációs folyamatainak vizsgálata. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2010/4. o.33-38.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) (2021) Tények & Adatok 2020, SZTNH, URL: https://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/_report2020mszh_hun_web.pdf (letöltés ideje: 2022.01.13).

Tölgyesi A. (2009) A HBCS-n alapuló kórházfinanszírozás áttekintése és az innovációk beépülésének lehetősége, Egészségügyi Gazdasági Szemle. 6. o.34-44.

Bucsky P. (2018) Magyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos K+F felét. G7.hu, Közélet, Vállalat, 2018.08.07. URL: https://g7.hu/kozelet/20180807/magyarorszag-a-globalis-innovacio-segedmunkasa-ot-ceg-kolti-el-az-orszagos-kf-felet/ (letöltés ideje: 2022.02.13).

Antalóczy K. – Halász Gy. I. (2011) Magyar biotechnológiai kis-és középvállalatok jellemzői és nemzetköziesedésük. Külgazdaság, LV. évf. szeptember-október

Antalóczy K. – Gáspár T. – Sass M. (2021) A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXVIII. évf. június, DOI:10.18414/KSZ.2021.6.645

Augusztin A. – Kovács D. (2020) Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé? G7.hu, Tech, 2020.09.04. URL: https://g7.hu/tech/20200904/hogyan-lehet-a-jovo-a-magyar-kutatas-fejlesztese/ (letöltés ideje: 2022.01.13).

Illés Cs. B. – Hurta H. – Dunay A. (2015) Efficiency and Profitability Along the Lifecycle Stages of Small Enterprises. International Journal of Management and Enterprise Development Vol.14, No. 1, pp.56-69.

Illés Cs. B. – Dunay A. – Hurta H. (2014) Competitiveness of Hungarian Small and Medium Enterprises Along Their Lifecycle. In: Dermol V. – Smrkolj M. – Ðaković G. (ed.) [2014]: Human Capital without Borders; Knowledge and Learning for Quality of Life: Proceedings of the Management, Knowledge and Learning International Conference 2014 Lublin, Poland, Celje, Slovenia, Bangkok, Thailand: ToKnowPress, pp. 1165-1173.

Buzás N. (2011) Az innováció finanszírozása / Az innovációs folyamat finanszírozása. IN Pörzse G. (2011) Kutatásszervezés és innovációmenedzsment az egészség-és élettudományok területén, Semmelweis Kiadó, Budapest

Buzás N. (2019) Egészségipari fejlesztések jellegzetességei és buktatói. EIT Health iDay ppt.

Európai Bizottság Magyarországi Képviselete (2021) Kutatás és innováció – Az EU zöld és digitális átállásának motorja. URL: https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/fontosabb-unios-szakpolitikak/kutatas-es-innovacio_hu (letöltés időpontja: 2022.05.15).

##submission.downloads##

Опубліковано

2022-10-04

Номер

Розділ

Національна та регіональна економіка