Employer competence expectations induced by innovation-driven development
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-24-31Keywords:
innovation, employer competence expectations, competence mix, success criteriaAbstract
Technological changes, globalising competition and the need for more strategic human resource management have led to an increased role for competences. In a globalising economy, the key to competitiveness and success (harnessing intellectual capital to achieve organisational goals) is knowledge, the most important asset of 21st century organisations and the foundation for long-term success. Competence is an individual's intellectual asset, a source of power that guarantees the attainment of desirable positions. In our changing world, higher education institutions are increasingly expected to equip their students with the skills they need to succeed in the world of work. However, there is no consensus on identifying the competences that the labour market needs. In our paper, we interpreted the concept of competences and collected the competences that employers consider most important. We presented the results related to the digital competencies of the employees separately. The literature does not provide an ideal „mix of competences for employees”, as the main activity, sector and culture of the employer organisation have a strong influence on the knowledge and skills expected from employees. Labour market research on the success criteria for future workers has so far identified 6 groups of competences: personal competences for independent work, social competences, professional competences, learning competences, problem-solving competences and digital competences. From the literature review, we may state that higher education institutions need to shift from a strongly knowledge-centred education to a competency-based education. It has also been proven that because of technological changes, on the one hand, employers' needs for competent specialists expand, and on the other hand, there is a need for a significant transformation of companies, which in turn prompts employers to rethink and significantly change the organization and management of human resources.
References
Allen, J. – van der Velden, R. (2012): Skills for the 21st century: Implications for education, Research Centre for Education and the Labour Market, Maastricht University. DOI: https://doi.org/10.26481/UMAMET.2012043
Balogh Andrásné (2006). Kompetenciák és kvalifikációk a szakképzésben. In: Benedek András (szerk.), A szakképzés-pedagógia alapkérdései (pp. 65-79). Typotex. Budapest
Barabásné K. D. (2021) A kompetenciák szerepe és jelentősége a Nyíregyházi Egyetem közgazdásztanár képzésében-avagy egy kutatás eredményei. In: Kovács Zoltán (szerk) Kutatások és látásmódok a Nyíregyházi Egyetemen. Nyíregyháza. 28-38p.
Czeglédi, C., & Juhász, T. (2020). Digitális kompetencia a felsőfokú végzettségűek körében. Educatio 29 (2) pp. 286-294. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.8 DOI: https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.8
Csapó B. (2004). Tudás és iskola. Műszaki könyvkiadó. Budapest.
Davidson, C. N. (2011): Now You See It: How Technology and Brain Science Will Transform Schools and Business for the 21st Century. Penguin Books.
Grosemans, I., Coertjens, L., & Kyndt, E. (2017). Exploring learning and fit in the transition from higher education to the labour market: A systematic review. Educational Research Review, 21, 67–84. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.03.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.03.001
Harangi, L. (2010): A knowledge worker személyi kompetenciái, Kultúra és Közösség, IV. folyam, 1. évf. 4. sz., pp. 23-30.
Koncz, K. (2004): Kompetencia alapú személyügyi tervezés. In: Tóthné Sikora, G. (szerk.): Humán erőforrások gazdaságtana. Bíbor Kiadó, Miskolc
Robert, D., & Kővári, A. (2020). Digitális szimuláció jelentősége a jövő társadalmát meghatározó mérnökök kompetenciafejlesztésében. Civil Szemle, 17, 89–101.
Szabó C. M., & Balázs L. (2020). Pályakezdőkkel szemben támasztott vállalati elvárások vizsgálata a kimeneti kompetenciák tükrében. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(1), 3–18. https://doi.org/10.24368/jates.v10i1.158
Száraz P-Halász G-Havas P-Falus I-Varga A- Pála K-Horváth Zs: (2006) A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Budapest, Országos Közoktatási Intézet
Tóthné T. T.- Hlédik E (2019): Munkáltatói kompetenciaelvárások vizsgálata piaci környezetben. Competitio. XVIII. évf. 1.-2. szám 75-107. doi: 10.21845/comp/2019/1-2/3 DOI: https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/3
Vass V. (2020): A tudásgazdaság és a 21. Századi kompetenciák összefüggései. Új Munkaügyi Szemle I (1) pp. 30-37.
Voinea, M. (2019). The Development of Future Competences—A Challenge for the Educational System. Revista Romaneasca Pentru Educatie Multidimensionala, 11(4), 328–336. https://doi.org/10.18662/rrem/193 DOI: https://doi.org/10.18662/rrem/193
Zerényi, K. (2017) A képzettség és a foglalkoztatás közötti kongruenciával / inkongruenciával kapcsolatos megközelítések. In Opus et Educatio, 4. évf. 1. sz., DOI: 10.3311/ope.175, http://epa.oszk.hu/02700/02724/00012/pdf/ DOI: https://doi.org/10.3311/ope.175
Z. Karvalics L. (2007): Az információs társadalom- mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. Székely Levente és mtsai: Az információs társadalom. Gondolat Kiadó – Új Mandátum Budapest. 29-47p. DOI: https://doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.3.3
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 D. Barabásné Kárpáti, Judit Csák Philip
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
Authors retain copyright and grant the journal right of first publication with the work simultaneously licensed under a Creative Commons CC BY-NC License.