Az innováció vezérelt fejlődés indukálta munkáltatói kompetenciaelvárások
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-24-31Kulcsszavak:
innováció, munkáltatói kompetenciaelvárások, „kompetencia-mix”, sikerkritériumokAbsztrakt
A technikai változások, a globalizálódó verseny és a stratégiai emberi erőforrás menedzsment iránti igény a kompetenciák szerepének erősödéséhez vezetett. A globalizálódó gazdaságban a versenyképesség és sikeresség (szellemi tőke hasznosítása a szervezeti célok elérése érdekében) kulcsa a tudás, amely a 21. század szervezeteinek legfontosabb vagyontárgya, a hosszú távú siker megalapozója. A kompetencia az egyén szellemi vagyona, olyan hatalomforrás, amely a kívánatos pozíciók elnyerését garantálja. Változó világunkban a felsőoktatási intézményekkel szemben egyre nagyobb elvárás, hogy olyan kompetenciákkal vértezzék fel hallgatóikat, hogy helyt tudjanak állni a munka világában. Azonban a munkaerőpiac által igényelt munkavállalói kompetenciák azonosításában sincs konszenzus. Munkánkban a kompetencia fogalom értelmezését követően összegyűjtöttük a munkaadók által legfontosabbnak ítélt kompetenciákat. Külön kitértünk a munkavállalók digitális kompetenciáival kapcsolatos eredmények ismertetésére. A szakirodalomban nem lelhető fel az ideális munkavállalói „kompetencia-mix”, hiszen a munkadó szervezet tevékenysége, a szektor, amelyben működik és kultúrája nagyban befolyásolja a munkavállalóktól elvárt tudást és készségeket. A jövő munkavállalóinak sikerkritériumait összegyűjtő munkaerőpiaci kutatások eddig az alábbi 6 kompetenciacsoportot különítették el: önálló munkavégzést szolgáló személyes kompetenciák, szociális kompetenciák, szakmai kompetenciák, tanulási kompetenciák, probléma-megoldási kompetencia digitális kompetenciák. Ami a szakirodalmi áttekintés alapján egyértelműen állítható, hogy a felsőoktatási intézményeknek az eddigi erőteljesen tudásközpontú oktatásról át kell térniük a kompetenciaalapú képzések biztosítására. A kutatás egyik megállapítása, hogy a technológiai változások hatására egyrészről bővülnek a munkáltatók kompetenciaigényei, másrészt pedig a vállalatok jelentős átalakulását teszik szükségessé, amely szerveztük és emberi erőforrás gazdálkodásuk újragondolására, jelentős átalakítására ösztönzi a munkaadókat.
Hivatkozások
Allen, J. – van der Velden, R. (2012): Skills for the 21st century: Implications for education, Research Centre for Education and the Labour Market, Maastricht University. DOI: https://doi.org/10.26481/UMAMET.2012043
Balogh Andrásné (2006). Kompetenciák és kvalifikációk a szakképzésben. In: Benedek András (szerk.), A szakképzés-pedagógia alapkérdései (pp. 65-79). Typotex. Budapest
Barabásné K. D. (2021) A kompetenciák szerepe és jelentősége a Nyíregyházi Egyetem közgazdásztanár képzésében-avagy egy kutatás eredményei. In: Kovács Zoltán (szerk) Kutatások és látásmódok a Nyíregyházi Egyetemen. Nyíregyháza. 28-38p.
Czeglédi, C., & Juhász, T. (2020). Digitális kompetencia a felsőfokú végzettségűek körében. Educatio 29 (2) pp. 286-294. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.8 DOI: https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.8
Csapó B. (2004). Tudás és iskola. Műszaki könyvkiadó. Budapest.
Davidson, C. N. (2011): Now You See It: How Technology and Brain Science Will Transform Schools and Business for the 21st Century. Penguin Books.
Grosemans, I., Coertjens, L., & Kyndt, E. (2017). Exploring learning and fit in the transition from higher education to the labour market: A systematic review. Educational Research Review, 21, 67–84. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.03.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.03.001
Harangi, L. (2010): A knowledge worker személyi kompetenciái, Kultúra és Közösség, IV. folyam, 1. évf. 4. sz., pp. 23-30.
Koncz, K. (2004): Kompetencia alapú személyügyi tervezés. In: Tóthné Sikora, G. (szerk.): Humán erőforrások gazdaságtana. Bíbor Kiadó, Miskolc
Robert, D., & Kővári, A. (2020). Digitális szimuláció jelentősége a jövő társadalmát meghatározó mérnökök kompetenciafejlesztésében. Civil Szemle, 17, 89–101.
Szabó C. M., & Balázs L. (2020). Pályakezdőkkel szemben támasztott vállalati elvárások vizsgálata a kimeneti kompetenciák tükrében. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(1), 3–18. https://doi.org/10.24368/jates.v10i1.158
Száraz P-Halász G-Havas P-Falus I-Varga A- Pála K-Horváth Zs: (2006) A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Budapest, Országos Közoktatási Intézet
Tóthné T. T.- Hlédik E (2019): Munkáltatói kompetenciaelvárások vizsgálata piaci környezetben. Competitio. XVIII. évf. 1.-2. szám 75-107. doi: 10.21845/comp/2019/1-2/3 DOI: https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/3
Vass V. (2020): A tudásgazdaság és a 21. Századi kompetenciák összefüggései. Új Munkaügyi Szemle I (1) pp. 30-37.
Voinea, M. (2019). The Development of Future Competences—A Challenge for the Educational System. Revista Romaneasca Pentru Educatie Multidimensionala, 11(4), 328–336. https://doi.org/10.18662/rrem/193 DOI: https://doi.org/10.18662/rrem/193
Zerényi, K. (2017) A képzettség és a foglalkoztatás közötti kongruenciával / inkongruenciával kapcsolatos megközelítések. In Opus et Educatio, 4. évf. 1. sz., DOI: 10.3311/ope.175, http://epa.oszk.hu/02700/02724/00012/pdf/ DOI: https://doi.org/10.3311/ope.175
Z. Karvalics L. (2007): Az információs társadalom- mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. Székely Levente és mtsai: Az információs társadalom. Gondolat Kiadó – Új Mandátum Budapest. 29-47p. DOI: https://doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.3.3
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 D. Barabásné Kárpáti, Judit Csák Philip
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
