Career and Family Plans of Higher Education Students as Risk Factors for their future employers’ HR Management
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-140-157Keywords:
szociális terület, felsőoktatási hallgatók, karriertervek, családtervek, feltáró pilot-kutatás, Kelet–MagyarországAbstract
This paper deals with higher education students’ career and family plans based on a quantitative pilot research conducted among students studying social sciences at a research university in Eastern Hungary. According to one type of career models, namely the self-directed, protean career concept, organisations should adapt to employees’ own career interpretation, values, and attitudes, furthermore, according to the Kaleidoscope Career Model, individuals nowadays adapt their careers to their life stages. Due to this, this paper deals with students’ family plans besides their career plans. The novelty of the research is that it examines the plans of Hungarian students studying in a specific field (social sciences) and analyzes their career and family plans in parallel. The research inestigates what family and career mean to students, what influences these, whether family or career is more important to students, how students time these, and to what extent they consider these to be compatible. Research methods include descriptive statistics, bivariate analysis, and exploratory factor analysis. The results show that career goals often preceded family goals and, in accordance with traditional gender roles, career was slightly more important for male students than for female students. According to the factor analysis, students found it the most important to meet their own expectations. Furthermore, many students, especially females, interpreted career as a form of self-fulfilment. These results are in line with modern career models (the self-directed, protean career concept and the Kaleidoscope Career Model). An important implication of the research for prospective employers is the need to adapt their HR strategies to young people’s family and career plans. The research also highlights that students’ career goals are already emphasised during the studies, so employers should strengthen cooperation with universities to support students in acquiring professional experience during their studies to help them achieve their career goals.
References
Acker, Joan. (1990). Hierarchies, jobs, bodies: A theory of gendered organizations. Gender & society, 4(2), 139–158. DOI: https://doi.org/10.1177/089124390004002002
Arthur, Michael B., Khapova, Svetlana N. & Wilderom, Celeste P. M. (2005). Career success in a boundaryless career world. Journal of Organizational Behavior, 26(2), 177–202. doi.org/ 10.1002/job.290 DOI: https://doi.org/10.1002/job.290
Becker, Garry S. (1994). Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis with Special Reference to Education (3rd Edition). University of Chicago Press, Chicago DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001
Belényesi, Emese. (2013). Karrier a közszektorban vs. szektorfüggő vezetői karrier? Új Magyar Közigazgatás (5), 1–14.
Bocsi, Veronika. (2018). Karrier családdal vagy karrier egyedül? In: Engler Ágnes (ed.): Család és karrier. Egyetemi hallgatók jövőtervei. Oktatáskutatók könyvtára 3. 85–110. Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, Debrecen
Brousseau, Kenneth R., Driver, Michael J., Eneroth, Kristina & Larson, Rikard. (1996). Career pandemonium: Realigning organizations and individuals. Academy of Management Perspectives, 10(4), 52–66. DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145319
Czibere, Ibolya. (2008). Gender ABC. Debrecen, Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. https://mek.oszk.hu/13000/13058/13058.pdf
Czibere, Ibolya & Csoba, Judit. (2011). A nők munkaerő-piaci hátrányai. In: Csoba J. (ed.) Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok. 114–132. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Dessler, Gary, Sutherland, Gini & Cole, Nina Dawn. (2005). Human resources management in Canada. Toronto, ON, Canada: Pearson Education Canada.
Engler, Ágnes. (2014). Dilemmák felsőfokon – hallgatók családalapítási tervei. Kapocs 13(1), 17–25.
Engler, Ágnes. (2018). Future plans for university students. Debrecen: Center for Higher Education Research and Development.
Engler, Ágnes. (2020). Career Path and Family Life. Ruzomberok: Verbum.
Feith, Helga Judit, Kovácsné Tóth, Ágnes, & Balázs, Péter. (2006). Az ötödéves orvostanhallgató-nők karrier-és családtervei. LEGE ARTIS MEDICINAE 16(6), 585–589.
Fényes, Hajnalka, Mohácsi, Márta & Pusztai, Gabriella. (2021). The Types and Predictors of Career Consciousness among Higher Education Students. Journal of Economic Sociology 22 (5), pp. 151–170. DOI: 10.17323/1726-3247-2021-5-152-171 DOI: https://doi.org/10.17323/1726-3247-2021-5-152-171
Fényes, Hajnalka. (2021). Paid Work alongside Higher Education Studies as an Investment in Human Capital. CEPS Journal 11(2), 231-250. DOI: 10.26529/cepsj.691. DOI: https://doi.org/10.26529/cepsj.691
Fényes, Hajnalka, Mohácsi, Márta & Pallay, Katalin. (2021). Career consciousness and commitment to graduation among higher education students in Central and Eastern Europe. Economics & Sociology, 14(1), 61–75. DOI: https://doi.org/10.14254/2071-789X.2021/14-1/4
Fényes, Hajnalka, Pusztai, Gabriella & Engler, Ágnes. (2020). Gender role attitudes and religiosity among higher education students. Journal for the Study of Religions and Ideologies, 19(55), 69–84.
Granovetter, Mark S. (1973). The strength of weak ties. American journal of sociology, 78(6), 1360–1380. DOI: https://doi.org/10.1086/225469
Hall, Douglas T. (1996). Protean careers of the 21st century. The Academy of Management Executive, 10 (4), 8–16. doi.org.10.5465/ame.1996.3145315 DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145315
Judge, Timothy A., Cable, Daniel M., Boudreau, John W. & Bretz Jr., Robert D. (1995). An empirical investigation of the predictors of executive career success. Personnel psychology, 48(3), 485–519. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.1995.tb01767.x
Kapitány, Balázs. (2002). Gyermekvállalási kedv Magyarországon. In: Pongrácz Tiborné and Spéder Zsolt (eds.): Népesség – értékek – vélemények. 23–34. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest,
Karcsics, Éva. (2008). A karrier fogalma, tényezői és vonzereje egy 2001–2006 közötti hallgatói felmérés tükrében. Tudásmenedzsment: A Pécsi Tudományegyetem TTK Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének periodikája. 9(1): 85–91.
Kaufman, Gayle, & Goldscheider, Frances. (2007). Do Men "Need" a Spouse More than Women?: Perceptions of the Importance of Marriage for Men and Women. The Sociological Quarterly 48.(1), 29–46. https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.2010.01924.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1533-8525.2007.00069.x
Koncz, Katalin. (2011). A munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának jellemzői, mechanizmusa és következményei. Közgazdasági szemle, 58(1), 74–94.
Lovász, Anna, Cukrowska-Torzewska, Ewa & Szabó-Morvai, Ágnes. (2018). Karrier gyermekvállalás előtt és után. In: Munkaerőpiaci tükör 2017. 161–163. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest
Makay, Zsuzsanna & Domokos, Tamás. (2018). Társadalmi újratermelés – a magyarországi ifjúság demográfiai folyamatai. In: Székely L. (ed.) Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. 77–106. Budapest: Kutatópont Kft.
Mincer, Jacob. 1958. Investment in human capital and personal income distribution. The Journal of Political Economy, 66 (4), 281–302. doi.org/10.1086/258055 DOI: https://doi.org/10.1086/258055
Mohácsi Márta & Juhász, Tímea. (2017). Karrier- és családtervezési kérdések feltárása nappali tagozatos egyetemi hallgatók körében empirikus vizsgálat alapján. In: Resperger, Richárd & Czeglédy, Tamás (eds.): Geopolitikai stratégiák Közép-Európában [nemzetközi tudományos konferencia, Sopron, 2017. november 9.]: Tanulmánykötet. 379–389. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron
Mucić, Marija, & Devedžić, Mirjana. (2018). Marriage postponement with male population in the Republic of Serbia. Zbornik Matice Srpske Za Drustvene Nauke 167. 489–498. 10.2298/ZMSDN1867489M DOI: https://doi.org/10.2298/ZMSDN1867489M
Nagy, Beáta. (1997). Karrier női módra. In: Lévai, Katalin & Tóth, István György (eds.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1997. 35–51. Budapest: TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága,
Nagy, Beáta. (2005). Nők a vezetésben. In: Nag,y Ildikó, Pongrácz, Tiborné & Tóth, István György (eds.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. 44–56. TÁRKI Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Budapest
Pongrácz, Tiborné & S. Molnár, Edit. (2011). Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In: Nagy Ildikó and Pongrácz Tiborné (eds.): Szerepváltozások: jelentés a nők és férfiak helyzetéről. 192–206. TÁRKI – Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest
Pusztai, Gabriella, Fényes, Hajnalka & Engler, Ágnes. (2022). The Effect of Socioeconomic Status and Religiosity on Hungarian Young Adults’ Marriage Behavior. Journal of Social Studies Education Research, 13(4), 78–96. DOI: https://doi.org/10.3390/rel13100945
Schein, Edgar H. (1996). Career anchors revisited: Implications for career development in the 21st century. Academy of management perspectives, 10(4), 80–88. DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145321
Schultz, Theodore W. (1971). Investment in Human Capital; The Role of Education and of Research. New York, The Free Press.
Somlai, Péter & Tóth, Olga. (2002). A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio, 11(3), 339–349.
Somlai, Péter. (2013). Család 2.0. Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. Napvilág Kiadó, Budapest
Szonda Ipsos. (2012). Min múlik a karrier. https://szimpatika.hu/cikkek/3681/min_mulik_a_karrier. Downloaded 2023.01.20.
Soós, Julianna Katalin. (2007). Karrier összehangolása egyéni és szervezeti szinten. Munkaügyi Szemle, 2007/4, 20–24.
Sullivan, Sherry E., & Mainiero, Lisa A. (2007). Kaleidoscope Careers: Benchmarking Ideas for Fostering Family Friendly Workplaces. Organizational Dynamics. 36(1), 45–62. DOI: https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2006.12.003
Super, Donald E. (1984). A life-span, life space approach to career development. In: Brown, D. and Brooks, L. (Eds.) Career Choice and Development, 192–234. Jossey-Bass, San Francisco.
Sztáray – Kézdy, Éva & Drjenovszky, Zsófia. (2021). Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing. Social Sciences 10., 197. DOI: 10.3390/socsci10060197 DOI: https://doi.org/10.3390/socsci10060197
Teichler, Ulrich. (2011). Bologna – Motor or Stumbling Block for the Mobility and Employability of Graduates? In: Schomburg, H. & Teichler, U. (eds.), Employability and Mobility of Bachelor Graduates in Europe. Key Results of the Bologna Process. 3–42. Boston, Taipei: Sense Publishers Rotterdam, DOI: 10.1007/978-94-6091-570-3_1 DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-6091-570-3_1
Tóth, Olga. (2004). The Hungarian family. Families in Eastern Europe (5), 121–139. DOI: https://doi.org/10.1016/S1530-3535(04)05008-3
Tucker, M. Belinda. (2002). Marital values and expectations in context. In: Waite, J., Bachrach, C., Hindon, M. & Thomson, E. (eds.) The ties that bind: perspectives on marriage and cohabitation. 166–187. New York: Walter de Gruyter.
Tuckman, Bruce. (1974). An Age-Graded Model for Career Development Education. Journal of Vocational Behavior, 4 (2), 193–212. doi.org./10.1016/0001-8791(74)90104-3 DOI: https://doi.org/10.1016/0001-8791(74)90104-3
Wahhaj, Zaki. (2018). An economic model of early marriage. Journal of Economic Behavior and Organization 152, No C:147–176. 10.1016/j.jebo.2018.06.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jebo.2018.06.001
Wolff, Hans-Georg, & Moser, Klaus. (2009). Effects of networking on career success: a longitudinal study. Journal of applied psychology, 94(1), 196. DOI: https://doi.org/10.1037/a0013350
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Márta Mohácsi , Hajnalka Fényes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
Authors retain copyright and grant the journal right of first publication with the work simultaneously licensed under a Creative Commons CC BY-NC License.
