Felsőoktatási hallgatók karrier- és családtervei, mint kockázati tényezők jövőbeli munkaadóik HR-menedzsmentje számára
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-140-157Kulcsszavak:
social sciences, higher education students, career plans, family plans, exploratory pilot study, Eastern HungaryAbsztrakt
A tanulmány a felsőoktatási hallgatók karrier- és családterveivel foglalkozik egy kelet-magyarországi kutatóegyetemen társadalomtudományokat tanuló hallgatók körében végzett feltáró kérdőíves kutatás alapján. A karriermodellek egyik típusa, az önvezérelt, úgynevezett protein karrierkoncepció szerint a szervezeteknek a munkavállalók saját karrierértelmezéséhez, értékeihez és attitűdjeihez kell igazodniuk, továbbá az un. kaleidoszkóp-modell szerint napjainkban az egyének a karrierjüket az életszakaszaikhoz igazítják. Mindez indokolja, hogy a diákok karriertervei mellett a diákok családterveit is elemezzük. A kutatás újdonsága, hogy egy adott területen (társadalomtudományok) tanulók karrier- és családterveit vizsgálja Magyarországon, és e két témát párhuzamosan elemezi. A dolgozat kutatási kérdései, hogy mit jelent a diákok számára a család és a karrier, mi befolyásolja őket, mi a fontosabb a diákoknak a család vagy a karrier, hogyan időzítik ezeket és mennyiben tartják összehangolhatónak. A vizsgálati módszerek leíró statisztikák, kétváltozós elemzések és feltáró faktorelemzés voltak. Az eredmények szerint a karrierépítési célok sok esetben megelőzték a családalapítási célokat, illetve a hagyományos nemi szerepeknek megfelelően az itt tanuló férfiak számára valamivel fontosabb volt a karrier, mint a nőknek. A faktorelemzés rámutatott arra, hogy a legfontosabb a diákoknak a saját elvárásaiknak való megfelelés, illetve elsősorban a női hallgatók körében, többen a karriert egyfajta önmegvalósításként, önkiteljesedésként értelmezték. Ezek az eredmények összhangban vannak a modern karriermodellekkel (különösen az önvezérelt, protein karrier koncepcióval és a Kaleidoszkóp modellel). A kutatás fontos tanulsága a leendő munkaadók számára, hogy HR-stratégiájukat a fiatalok család- és karrierterveihez kell igazítaniuk. A kutatás arra is rávilágít, hogy a hallgatók karriercéljai már az egyetem alatt hangsúlyosak, így a munkáltatóknak az egyetemekkel szorosan együttműködve támogatniuk kell a diákokat, hogy már a tanulás mellett munkatapasztalatokat szerezhessenek, mely segíti őket abban, hogy elérjék karriercéljaikat.
Hivatkozások
Acker, Joan. (1990). Hierarchies, jobs, bodies: A theory of gendered organizations. Gender & society, 4(2), 139–158. DOI: https://doi.org/10.1177/089124390004002002
Arthur, Michael B., Khapova, Svetlana N. & Wilderom, Celeste P. M. (2005). Career success in a boundaryless career world. Journal of Organizational Behavior, 26(2), 177–202. doi.org/ 10.1002/job.290 DOI: https://doi.org/10.1002/job.290
Becker, Garry S. (1994). Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis with Special Reference to Education (3rd Edition). University of Chicago Press, Chicago DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001
Belényesi, Emese. (2013). Karrier a közszektorban vs. szektorfüggő vezetői karrier? Új Magyar Közigazgatás (5), 1–14.
Bocsi, Veronika. (2018). Karrier családdal vagy karrier egyedül? In: Engler Ágnes (ed.): Család és karrier. Egyetemi hallgatók jövőtervei. Oktatáskutatók könyvtára 3. 85–110. Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, Debrecen
Brousseau, Kenneth R., Driver, Michael J., Eneroth, Kristina & Larson, Rikard. (1996). Career pandemonium: Realigning organizations and individuals. Academy of Management Perspectives, 10(4), 52–66. DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145319
Czibere, Ibolya. (2008). Gender ABC. Debrecen, Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. https://mek.oszk.hu/13000/13058/13058.pdf
Czibere, Ibolya & Csoba, Judit. (2011). A nők munkaerő-piaci hátrányai. In: Csoba J. (ed.) Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok. 114–132. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Dessler, Gary, Sutherland, Gini & Cole, Nina Dawn. (2005). Human resources management in Canada. Toronto, ON, Canada: Pearson Education Canada.
Engler, Ágnes. (2014). Dilemmák felsőfokon – hallgatók családalapítási tervei. Kapocs 13(1), 17–25.
Engler, Ágnes. (2018). Future plans for university students. Debrecen: Center for Higher Education Research and Development.
Engler, Ágnes. (2020). Career Path and Family Life. Ruzomberok: Verbum.
Feith, Helga Judit, Kovácsné Tóth, Ágnes, & Balázs, Péter. (2006). Az ötödéves orvostanhallgató-nők karrier-és családtervei. LEGE ARTIS MEDICINAE 16(6), 585–589.
Fényes, Hajnalka, Mohácsi, Márta & Pusztai, Gabriella. (2021). The Types and Predictors of Career Consciousness among Higher Education Students. Journal of Economic Sociology 22 (5), pp. 151–170. DOI: 10.17323/1726-3247-2021-5-152-171 DOI: https://doi.org/10.17323/1726-3247-2021-5-152-171
Fényes, Hajnalka. (2021). Paid Work alongside Higher Education Studies as an Investment in Human Capital. CEPS Journal 11(2), 231-250. DOI: 10.26529/cepsj.691. DOI: https://doi.org/10.26529/cepsj.691
Fényes, Hajnalka, Mohácsi, Márta & Pallay, Katalin. (2021). Career consciousness and commitment to graduation among higher education students in Central and Eastern Europe. Economics & Sociology, 14(1), 61–75. DOI: https://doi.org/10.14254/2071-789X.2021/14-1/4
Fényes, Hajnalka, Pusztai, Gabriella & Engler, Ágnes. (2020). Gender role attitudes and religiosity among higher education students. Journal for the Study of Religions and Ideologies, 19(55), 69–84.
Granovetter, Mark S. (1973). The strength of weak ties. American journal of sociology, 78(6), 1360–1380. DOI: https://doi.org/10.1086/225469
Hall, Douglas T. (1996). Protean careers of the 21st century. The Academy of Management Executive, 10 (4), 8–16. doi.org.10.5465/ame.1996.3145315 DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145315
Judge, Timothy A., Cable, Daniel M., Boudreau, John W. & Bretz Jr., Robert D. (1995). An empirical investigation of the predictors of executive career success. Personnel psychology, 48(3), 485–519. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.1995.tb01767.x
Kapitány, Balázs. (2002). Gyermekvállalási kedv Magyarországon. In: Pongrácz Tiborné and Spéder Zsolt (eds.): Népesség – értékek – vélemények. 23–34. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest,
Karcsics, Éva. (2008). A karrier fogalma, tényezői és vonzereje egy 2001–2006 közötti hallgatói felmérés tükrében. Tudásmenedzsment: A Pécsi Tudományegyetem TTK Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének periodikája. 9(1): 85–91.
Kaufman, Gayle, & Goldscheider, Frances. (2007). Do Men "Need" a Spouse More than Women?: Perceptions of the Importance of Marriage for Men and Women. The Sociological Quarterly 48.(1), 29–46. https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.2010.01924.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1533-8525.2007.00069.x
Koncz, Katalin. (2011). A munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának jellemzői, mechanizmusa és következményei. Közgazdasági szemle, 58(1), 74–94.
Lovász, Anna, Cukrowska-Torzewska, Ewa & Szabó-Morvai, Ágnes. (2018). Karrier gyermekvállalás előtt és után. In: Munkaerőpiaci tükör 2017. 161–163. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest
Makay, Zsuzsanna & Domokos, Tamás. (2018). Társadalmi újratermelés – a magyarországi ifjúság demográfiai folyamatai. In: Székely L. (ed.) Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. 77–106. Budapest: Kutatópont Kft.
Mincer, Jacob. 1958. Investment in human capital and personal income distribution. The Journal of Political Economy, 66 (4), 281–302. doi.org/10.1086/258055 DOI: https://doi.org/10.1086/258055
Mohácsi Márta & Juhász, Tímea. (2017). Karrier- és családtervezési kérdések feltárása nappali tagozatos egyetemi hallgatók körében empirikus vizsgálat alapján. In: Resperger, Richárd & Czeglédy, Tamás (eds.): Geopolitikai stratégiák Közép-Európában [nemzetközi tudományos konferencia, Sopron, 2017. november 9.]: Tanulmánykötet. 379–389. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron
Mucić, Marija, & Devedžić, Mirjana. (2018). Marriage postponement with male population in the Republic of Serbia. Zbornik Matice Srpske Za Drustvene Nauke 167. 489–498. 10.2298/ZMSDN1867489M DOI: https://doi.org/10.2298/ZMSDN1867489M
Nagy, Beáta. (1997). Karrier női módra. In: Lévai, Katalin & Tóth, István György (eds.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1997. 35–51. Budapest: TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága,
Nagy, Beáta. (2005). Nők a vezetésben. In: Nag,y Ildikó, Pongrácz, Tiborné & Tóth, István György (eds.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. 44–56. TÁRKI Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Budapest
Pongrácz, Tiborné & S. Molnár, Edit. (2011). Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In: Nagy Ildikó and Pongrácz Tiborné (eds.): Szerepváltozások: jelentés a nők és férfiak helyzetéről. 192–206. TÁRKI – Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest
Pusztai, Gabriella, Fényes, Hajnalka & Engler, Ágnes. (2022). The Effect of Socioeconomic Status and Religiosity on Hungarian Young Adults’ Marriage Behavior. Journal of Social Studies Education Research, 13(4), 78–96. DOI: https://doi.org/10.3390/rel13100945
Schein, Edgar H. (1996). Career anchors revisited: Implications for career development in the 21st century. Academy of management perspectives, 10(4), 80–88. DOI: https://doi.org/10.5465/ame.1996.3145321
Schultz, Theodore W. (1971). Investment in Human Capital; The Role of Education and of Research. New York, The Free Press.
Somlai, Péter & Tóth, Olga. (2002). A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio, 11(3), 339–349.
Somlai, Péter. (2013). Család 2.0. Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. Napvilág Kiadó, Budapest
Szonda Ipsos. (2012). Min múlik a karrier. https://szimpatika.hu/cikkek/3681/min_mulik_a_karrier. Downloaded 2023.01.20.
Soós, Julianna Katalin. (2007). Karrier összehangolása egyéni és szervezeti szinten. Munkaügyi Szemle, 2007/4, 20–24.
Sullivan, Sherry E., & Mainiero, Lisa A. (2007). Kaleidoscope Careers: Benchmarking Ideas for Fostering Family Friendly Workplaces. Organizational Dynamics. 36(1), 45–62. DOI: https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2006.12.003
Super, Donald E. (1984). A life-span, life space approach to career development. In: Brown, D. and Brooks, L. (Eds.) Career Choice and Development, 192–234. Jossey-Bass, San Francisco.
Sztáray – Kézdy, Éva & Drjenovszky, Zsófia. (2021). Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing. Social Sciences 10., 197. DOI: 10.3390/socsci10060197 DOI: https://doi.org/10.3390/socsci10060197
Teichler, Ulrich. (2011). Bologna – Motor or Stumbling Block for the Mobility and Employability of Graduates? In: Schomburg, H. & Teichler, U. (eds.), Employability and Mobility of Bachelor Graduates in Europe. Key Results of the Bologna Process. 3–42. Boston, Taipei: Sense Publishers Rotterdam, DOI: 10.1007/978-94-6091-570-3_1 DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-6091-570-3_1
Tóth, Olga. (2004). The Hungarian family. Families in Eastern Europe (5), 121–139. DOI: https://doi.org/10.1016/S1530-3535(04)05008-3
Tucker, M. Belinda. (2002). Marital values and expectations in context. In: Waite, J., Bachrach, C., Hindon, M. & Thomson, E. (eds.) The ties that bind: perspectives on marriage and cohabitation. 166–187. New York: Walter de Gruyter.
Tuckman, Bruce. (1974). An Age-Graded Model for Career Development Education. Journal of Vocational Behavior, 4 (2), 193–212. doi.org./10.1016/0001-8791(74)90104-3 DOI: https://doi.org/10.1016/0001-8791(74)90104-3
Wahhaj, Zaki. (2018). An economic model of early marriage. Journal of Economic Behavior and Organization 152, No C:147–176. 10.1016/j.jebo.2018.06.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jebo.2018.06.001
Wolff, Hans-Georg, & Moser, Klaus. (2009). Effects of networking on career success: a longitudinal study. Journal of applied psychology, 94(1), 196. DOI: https://doi.org/10.1037/a0013350
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Márta Mohácsi , Hajnalka Fényes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
