Az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők néhány vonatkozása

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-4-144-152

Kulcsszavak:

méltányosság, egyenlőtlenség, egészség, meghatározó tényezők, munka, társadalombiztosítás

Absztrakt

Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenség magában foglalja a leggazdagabb csoport – például a leggazdagabb, legerősebb – és a többiek közötti különbséget, nem csak a legjómódúbb és legkevésbé jómódú csoportok között. Az egészségügyi méltányosság elérése azt jelenti, hogy törekedni kell az ilyen egészségügyi egyenlőtlenségek/egyenlőtlenségek megszüntetésére. Cél: A társadalmi-gazdasági meghatározó tényezők emberi egészségre gyakorolt hatásának meghatározása. A kihívás az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése, amelyek a társadalmi csoportok közötti szisztematikus különbségek az egészségben, amelyet az egészséget meghatározó társadalmi tényezők egyenlőtlen kitettsége és eloszlása okoz. Az országok között és azokon belül továbbra is fennállnak, annak ellenére, hogy igyekeznek csökkenteni őket. Az érdekképviselet az egészségügyi méltányosságot javító politikák előmozdításának eszköze.

Módszertanilag rendszerszemléletű, strukturálást alkalmaztunk, figyelembe vettük a gazdasági egyenlőtlenség emberi egészségre gyakorolt hatásait: egyenlőtlen életkörülmények, foglalkoztatás, munkakörülmények.

Eredmények: A tisztességes foglalkoztatás és a tisztességes munkakörülmények biztosításával a kormány, a munkaadók és a munkavállalók segíthetnek a szegénység felszámolásában, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, a fizikai és pszichológiai veszélyeknek való kitettség csökkentésében, valamint az egészség és a jólét lehetőségeinek bővítésében. És természetesen az egészséges munkaerő segít a termelékenység növelésében. Az egészségügyi intézmények méltányossági és emberi jogi kereteken keresztül kezelhetik a szegénységet és az egészségügyet öt általános módon: (1) intézményesítik a méltányosság és az emberi jogok elveinek szisztematikus és rendszeres alkalmazását az egészségügyi ágazat valamennyi tevékenységében; (2) egészségügyi funkciók megerősítése, bővítése; (3) az egészségügy méltányos finanszírozásának bevezetése, amely segít csökkenteni a szegénység szintjét és egyúttal bővíteni a szegények hozzáférését ezen jószághoz; (4) annak biztosítása, hogy az egészségügyi szolgáltatások hatékonyan reagáljanak a betegségmegelőzés alapvető okaira a szegények és hátrányos helyzetűek körében; (5) intézkedések megtétele, nyomon követése és támogatása, mely lehetőséget biztosít az egészségügyi méltányossághoz az emberi jogok kezelése érdekében az egészségügyet érintő valamennyi ágazatban, nem csak az egészségügyi ágazatban. Politikailag kihívásokkal teli stratégia az egészségügy és az egészségügyi méltányosság valamennyi ágazatban történő közös értékké tétele, melyre a globális szinten is szükség van. Az egészségügyi méltányosság elérése az egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetésére való törekvést jelenti. A cikkben arra a következtetésre jutottak, hogy az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkkel kapcsolatos fellépések hatékonyabbak lesznek, ha alapadatrendszereket hoznak létre, beleértve az egészségügyi egyenlőtlenségek és az egészséget meghatározó társadalmi tényezők rendszeres nyomon követéséhez, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az adatok megértését és alkalmazását a hatékonyabb politikák kidolgozása érdekében. Az egészség társadalmi meghatározóival kapcsolatos oktatás és képzés létfontosságú.

Információk a szerzőről

Natália Harcsenkó, Poltavai Állami Orvosi Egyetem

Gazdaságtudományok doktora (DsC), egyetemi docens

Hivatkozások

Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. Final Report of the Commission on Social Determinants of Health. Geneva, World Health Organization. CSDH (2008):256. https://www.who.int/publications/i/item/WHO-IER-CSDH-08.1

Anas A. Salameh, Sajid Amin Socio-economic determinants of subjective wellbeing toward Sustainable Development Goals: An insight from a developing country. Front. Psychol., 14 September 2022 Sec. Organizational Psychology Volume 13 - 2022 https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.961400 DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.961400

Braveman P, Gottlieb L. The social determinants of health: it’s time to consider the causes of the causes. Public Health Rep. 2014 Jan-Feb;129 Suppl 2(Suppl 2):19-31. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3863696/ DOI: https://doi.org/10.1177/00333549141291S206

Braveman P. Health disparities and health equity: concepts and measurement. Annu Rev Public Health. 2006;27:167-94. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16533114/ DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.publhealth.27.021405.102103

Braveman P. Defining Health Equity. J Natl Med Assoc. 2022 Dec;114(6):593-600. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0027968422001432?via%3Dihub DOI: https://doi.org/10.1016/j.jnma.2022.08.004

Braveman P, Gruskin S.Poverty, equity, human rights and health. Bull World Health Organ. 2003;81(7):539-45. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12973647/

Hrzhybovsʹkyy YA.L., Lyubinetsʹ O.V. Medyko-sotsialʹni determinanty zdorovʺya (ohlyad svitovoyi literatury). Ukr. med. chasopys, 2 (136), T. 2 – III/IV 2020, S. 1–6. https://umj.com.ua/uk/publikatsia-175646-mediko-sotsialni-determinanti-zdorov-ya-oglyad-svitovoyi-literaturi

Balashov K. V., Mohilʹnytsʹkyy A. O., Pasenko M. S., Slabkyy H. O., Hulʹchiy O. P. Sotsialʹni determinanty zdorovʺya lyudyny ta suspilʹstva: vid problem otsinky do rozroblennya praktychnykh zakhodiv. Intermedical journal, vypusk 1, 2023. C. 7–18. https://doi.org/10.32782/2786-7676/2023.1.01 DOI: https://doi.org/10.32782/2786-7676/2023.1.01

##submission.downloads##

Megjelent

2023-12-22

Folyóirat szám

Rovat

Nemzeti és regionális gazdaság