Az állásokért folyó tisztességtelen verseny néhány vonatkozása
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-6-22-31Kulcsszavak:
tisztességtelen verseny a pozíciókért, közgazdaságtan, vezetési etika, szervezeti kultúraAbsztrakt
A pozíciókért való tisztességtelen verseny témája a vezetés és az üzleti etika egyik fontos, de kevéssé vizsgált problémaköre. Ez a tanulmány erre a kérdésre kíván rávilágítani az etikátlan állásversennyel kapcsolatos három fő téma vizsgálatával. Az első téma az etikátlan munkahelyi magatartás hatékony megelőzésének akadályaira vonatkozik. A kutatás célja, hogy megbízhatóan azonosítsa ezeket az akadályokat, és megvizsgálja azokat a konkrét okokat, amelyek hátráltatják az ilyen magatartás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A második téma az etikai kódexek és az etikátlan állásverseny közötti összetett kapcsolatot tárja fel. Nem minden etikai kódex hatékony; egyesek akaratlanul is támogathatnak olyan magatartásokat, amelyek lehetővé teszik a menedzserek számára, hogy visszaéljenek hatalmukkal a potenciális riválisok kiiktatására. Ez a „titkolt főnökségként” ismert jelenség azt jelenti, hogy a vezetők kötelező, de etikailag kétes viselkedési minták és szankciók kombinációját alkalmazzák az ellenőrzés fenntartása és a verseny elfojtása érdekében. A tanulmány hangsúlyozza az olyan etikai kódexek szükségességét, amelyek egyértelműen jelzik a vezetői pozíciók kiválasztásának mechanizmusait, beleértve a szankciók alkalmazását e kódexek megsértése esetén. A harmadik téma azon személyek személyes tulajdonságainak azonosítását célozza, akik tisztességtelen módon igyekeznek felmászni a hivatalos ranglétrán. A cikk olyan jellemzőket vizsgál, mint az önzés, az elsődleges és másodlagos nárcizmus, valamint a manipulatív viselkedésre való hajlam. A tanulmány e tulajdonságok pszichológiai hátterét vizsgálják, rávilágítva arra, hogy az énközpontú egyének és a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők hajlamosabbak az etikátlan versengésre. A kutatás eredményei jelentős hatással vannak a szervezeti kultúrára és a vezetési gyakorlatra. Az etikus viselkedés akadályait és az etikátlan versengéshez kapcsolódó személyiségjegyek azonosításával a tanulmány gyakorlati ajánlásokat kínál az etikusabb munkakörnyezet előmozdításához. Ezek közé tartozik a szervezeti politikákba integrált etikai kódexek kidolgozása, valamint az elszámoltathatóság és az etikai felelősségvállalás kultúrájának előmozdítása.
Hivatkozások
Cacciattolo, Karen. (2014). Defining organisational politics. International Conference On Social Sciences And Humanities, ICSH 2014 (1 ; 2014 ; Gaborone) Proceedings, pp. 268 – 276
Curtis, Susan. (2003). Lies, damned lies and organisational politics. Industrial and commercial training, 35 (7), 293-297. DOI: https://doi.org/10.1108/00197850310501703
Jedličková, Anetta. (2023). Etické aspekty vykonávania klinických hodnotení humánnych liekov. Česká a slovenská farmácia 72 (6), 256-266 DOI: https://doi.org/10.5817/CSF2023-6-256
Kaščáková. Natália. (2020). Narcistická porucha osobnosti – obranné mechanizmy. Psychiatria-Psychoterapia-Psychosomatika 27 (1), 40-45
Klimeková, Anna. (1999). K niektorým filozofickým problémom etiky a morálky. Pedagogická orientace 9 (2), pp. 59-68
Kondrla, Peter et al. (2018). Úvod do teórie hodnôt a hodnotenia pre študentov humanitných vied. Žilina: Teleos, 82 p.
Lampaki, Antonia., & Papadakis, Vassilis. (2018). The impact of organisational politics and trust in the top management team on strategic decision implementation success: A middle-manager's perspective. European Management Journal 36 (5), 627-637. DOI: https://doi.org/10.1016/j.emj.2018.07.005
Leys, Wayne. (1961). Attempting to Reduce Confused Nonsense of Business Ethics. Business and Society 1 (2), 5-10 DOI: https://doi.org/10.1177/000765036100100202
Mokošová, Helena. (2022). Pohled na narcistní osobnost a její život. Olomouc: UP, 57 s.
Murgaš, František. (2007). Axiologické hľadanie zmyslu kvality života a návrh indikátorov ako jeho výsledok. Envigogika 2 (2) DOI: https://doi.org/10.14712/18023061.111
Plháková, Alena. (2000). Dějiny psychologie. Praha: Grada, 328 p.
Prokůpek, Vít. Psychologie ovlivňování: 99 tipů pro zvýšení vaší přesvědčivosti. 2.vydání, aktualizované a doplněné. Pardubice: Vít Prokůpek, 256 s.
Remišová, Anna. (2011). Etika a ekonomika. Bratislava: Kaligram, 496 s.
Ryziński, Remigiusz. (2021). Unnecessary and pointless introduction of a corporate aspiration code of ethics in some cases. Scientific Bulletin of Odessa National Economic University 11-12 (288-289), 154-159. DOI: https://doi.org/10.32680/2409-9260-2021-11-12-288-289-154-159
Spielthenner, Georg. (2015). Why comply with a code of ethics?. Medicine, Health Care and Philosophy 18 (2), 195-202. DOI: https://doi.org/10.1007/s11019-014-9594-5
Wood, Greg., Rimmer, Malcolm. (2003). Codes of Ethics: What Are They Really and What Should They Be?. International Journal of Value-Based Management 16 (2). 181-195. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1024089509424
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Мarian Аmbrozy, Zuzana Kuběnová
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.