A tudásháromszög fejlesztésének lehetősége Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-6-69-80Kulcsszavak:
tudásháromszög, globalizáció, oktatásfejlesztés, regionális fejlesztésAbsztrakt
A 20. században rohamosan kiteljesedő globalizáció felgyorsította annak felismerését, hogy világ gazdaságába betagozódva, egyszerre élhetjük át a kiszolgáltatottság érzését és a lehetőségek szabadságát. A globalizációra adott kontinentális válaszként jött létre az Európai Unió, amely a globalizálódó gazdaság kihívásaira igyekszik megtalálni a versenyképességét erősítő módszereket. Ebben a gazdaság- és a társadalomtudományok kutatóinak munkássága és az érintett területek intézményrendszereinek a korszerűsítése egyaránt nagy jelentőséggel bír. A történelmi előzmények miatt mind a gazdasági fejlettség, mind a társadalom életszínvonala hazánkban alacsonyabb az uniós átlagnál, épp ezért különösen fontos, hogy megfelelő fejlesztési programokkal elérjük a kiegyenlítődést. Hasonlóan fontos ez az országon belüli nivellálódó térségekben, így Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. A rendszerváltás első éveiben a munkaerőpiac volt a legfőbb inspirálója az oktatásfejlesztésnek. Ekkor jöttek létre azok az új közszolgálati és szakigazgatási szervezetek, intézmények, ahová nagy számban várták a szakembereket, és ahonnan – a munkahelyük megtartása érdekében – az iskolapadba ültek a már ott dolgozók közül is számosan. A Nyíregyházi Egyetem a saját keretein belül igyekszik a tudásháromszögnek nevezett innovációs tevékenységét (kutatás, oktatás és gyakorlat a gazdasági szereplőkkel közösen) a térség fejlesztési célkitűzéseihez igazítani, azt mindenkor elősegíteni. Jelen tanulmány az oktatás-és kutatásfejlesztés egy olyan együttműködési lehetőségét kívánja bemutatni, mely elsődleges célja a vármegyén belül a szinergiák megtalálása, valamint a felsőoktatás lehetőségeinek bemutatása a helyi munkaerőpiac támogatása érdekében, a tudásháromszög szellemiségében.
Hivatkozások
Bekker Zsuzsa (szerk.)(2005): Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004, Complex Kiadó
Csaba László (2013): Átmenettan és közgazdaságtan, Akadémiai székfoglaló előadás URL: http://publications.ceu.edu/sites/default/files/publications/csabalaszloszekfoglalo20132.pdf
Csaba László (2014): Átmenettan és közgazdaságtan, Módszertani tanulságok egy részterület műveléséből, Közgazdasági szemle, LXl. évf., 2014. január 53–67.
Esping-Andersen, Gösta (2006): Ismét a jó társadalom felé? Esély, 2006/3. 3-27.
Grabher, G. Stark, D. (1996): A szervezett sokféleség - evolúcióelmélet, hálózatelemzés és a posztszocialista átalakulás; in. Közgazdasági Szemle, szeptember, 745-769.
Gedeon Péter (2011): Rivális elméletek a jóléti államról, Politikatudományi Szemle, XX/2:7-30, URL: http://www.poltudszemle.hu/szamok/2011_2szam/gedeon.pdf
Láczay, Magdolna (2011): A szervezetfejlesztés és a szervezeti kultúra kapcsolata In: Rákó, Erzsébet (szerk.): Társadalomtudományi tanulmányok, Debreceni Egyetemi Kiadó, 127-131.
Láczay Magdolna (2021). A COVID hatás okozta társadalmi változások becslése / Bódi Ferenc gondolatainak továbbfűzése, Acta Medicinae et Sociológia Vol.12.No.33:26-43 URL: https://ojs.lib.unideb.hu/ams/article/view/10484/9327 DOI: https://doi.org/10.19055/ams.2021.11/30/2
Lordon, Frederic: A deglobalizáció és ellenségei, Le Monde Diplomatique, 2011.11.11. URL: http://magyardiplo.hu
Ricz Judit (2008): A fejlődés új paradigmája PhD értekezés, Debrecen
Szabó Géza (szerk.)(2005): A Nyíregyházi Főiskola évkönyve
Szabó Katalin (2010): Tehetséghiány: állandósult túlkereslet a „többletgazdaság” munkapiacán, Diagnózis és terápiás javaslatok, In: A tudásalapú gazdaság Magyarországon, az innovációs szemlélet erősödésének és a K+F teljesítmények növelésének feltételei kutatási alprojektje, TÁMOP 4.2.1.B 09/1/KMR-2010.0005
Szentes Tamás (2011): Fejlődés-gazdaságtan, Akadémiai kiadó
Walden Bello (2007): Visszavonulóban a globalizáció, Eszmélet, 19. évf. 74. sz. URL: www.epa.hu/01700/01739/00059/
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Ágnes Kósáné Bilanics, Magdolna Láczay
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
