A kárpátaljai kistérségek gazdaságfejlesztési stratégiájának lehetséges irányai, kiemelten a Mezőkaszonyi Kistérség példáján

Absztrakt

Az ukrajnai közigazgatási reform jelentős hatást gyakorolt Kárpátaljára. A tanulmány célja, hogy a reformot követően mutassunk be egy lehetséges vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiát, mely alkalmas lehet e rurális térség kitörési pontjainak és fejlesztés konkrét elemeinek a megismerésére. Mivel friss változásokról beszélünk – melynek normál kibontakozását megzavarta a háborús helyzet – így sem korábbi, sem ez a tanulmány nem vállalkozott arra, hogy megyei szinten feltárja ezt a fejlesztési elképzelést. Mégis mintanként és „első fecskeként” bemutatjuk a Mezőkaszonyi Kistérség példáját, ahol egy kérdőíves kutatás, a helyi adminisztráció adatai és a kutatók terepismerete biztosította a háttérismeretet ahhoz, hogy egy komplex gazdaságfejlesztési stratégiát alkossunk. Ez a stratégia bemutatja a kistérség probléma- és célfáját, kitörési pontjait és a konkrét ágazati példákat, amiben érdemes lenne további fejlesztéseket megvalósítani. A Mezőkaszonyi Kistérség Kárpátalján található, Ukrajna egyik legnyugatibb pontján, a jelenlegi Beregszászi-járás területén. A kistérség országos szinten ismert a termál-turizmusáról, mivel a „Kosino” márkanév Ukrajnán belül az egyik legnívósabb termálfürdőt juttatja eszébe a pihenni vágyóknak. A kistérség közel 10 ezer fővel rendelkezett és kb. 10 ezer hektáron terül el. 8 település közül Mezőkaszony a legnagyobb, bár nincsenek szignifikáns különbségek. A háttérelemzésből megállapítható, hogy a lakosság alacsony jövedelemmel rendelkezik, amiből nincs elégséges megtakarítás saját vállalkozás indításához. Ezért a családokból sokan külföldi munkavégzéssel teremtik elő a jövedelmet. A lakosság számára fontosak az agráradottságok. A települések jövőképe vonatkozásban sajnos pesszimisták voltak az emberek már a háború előtt is. A Kaszonyi Kistérség vidékfejlesztési stratégiájának központi meghatározása szerint gazdaságélénkítési, infrastruktúra-fejlesztési és a lakosságot aktivizáló programokat lehetne végrehajtani. Gazdasági vonatkozásban párhuzamos fejlesztésre szorul a turizmus és mezőgazdasági feldolgozóipar.