Az orvosi kommunikáció szerepe és jelentősége az egészségügyi ellátás különböző szintjein gazdasági szempontból

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-7-119-129

Kulcsszavak:

orvosi kommunikáció, érték-alapú egészségügyi ellátás, nyelvi akadály, betegbiztonság, gazdasági pazarlás, költséghatékonyság

Absztrakt

A modern egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi beavatkozások célja a páciensek egészségi állapotának javítása. Az érték-alapú egészségügyi ellátás alapján működő betegellátás maga után vonja az egészségügy hatékonyságát, melynek alapvető feltétele az akadálymentes és hatékony kommunikáció a felek között. Mindezek ellenére az orvosi kommunikáció jelentőségének gazdasági szempontból történő feltárása, elemzése és értékelése jelentős hiányosságokat mutat annak ellenére, hogy a kommunikációs nehézségek komoly kihívást jelentenek, mind a betegbiztonságra, mind az egészségügyi szolgáltatók kiadásaira negatív hatással vannak. Jelen cikk általános szakirodalomkutatás eredménye, melynek célja feltárni az orvosi kommunikáció szerepét és fontosságát a betegbiztonság megteremtésében, a nem kívánatos események által a páciensnek és az egészségügyi intézménynek okozott károk elkerülésében, a költségek csökkentésében, valamint a magyar lakosság véleményét az orvosi kommunikáció minőségéről. A kutatási eredmények összefüggéseket mutattak ki a betegek tapasztalatai, az ellátás folyamata és az eredmények között. A pozitívabb tapasztalatok összefüggésbe hozhatók a megelőzési és kezelési folyamatokhoz való nagyobb mértékű ragaszkodással. A nem megfelelő orvos-beteg kommunikáció, a betegek kisebb önállósága a döntéshozatalban befolyásolja a klinikai hatékonyságot és biztonságot. Magyarországon a pozitív tapasztalatok aránya a beteg-orvos kommunikáció és a betegek döntéshozatalba való bevonása tekintetében elmarad az OECD átlagától. A kommunikációs problémák és azok következményeinek feltárása elősegíti a jobb orvos és beteg, orvos és egészségügyi dolgozó interakciót, diagnózis felállitást és kezelést, a beteg gyógyulását, a szövődmények kialakulását és az újabb ellátás igénybevételének lehetőségét csökkenti. Pozitív hatással van az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók kiadásaira, az egészségügyi dolgozók megtartására, a betegek elégedettségének növelésére. Magyarországon olyan empirikus kutatások lebonyolítására van szükség, melyek rámutatnak az egészségügyi kommunikáció és az egészségügyi intézmények költségekre gyakorolt hatásaira.

Szerző életrajzok

Éva Julianna Pozsgai, Debreceni Egyetem

PhD hallgató

Klára Bíró, Debreceni Egyetem

PhD

Hivatkozások

Andel, Ch., Davidow, S.L., Hollander, M., & Moreno, D.A. (2012). The economics of health care quality and medical errors. Journal of Health Care Finance. 39(1):39-50. URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23155743/

Apker, J. (2011). Communication and the Role of Health Literacy in Patient Safety: A Systematic Review. Journal of Healthcare Management. 56(4) 295-309 DOI: 10.1097/JHM-D-11-00031

Boncz, I. & Gulácsi, L. (2020). Egészség-gazdaságtan. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Doyle, C., Lennox, L. α Bell, D. (2013). A systematic review of evidence on the links between patient experience and clinical safety and effectiveness. BMJ Open, 3(1), e001570. URL: https://doi.org/10.1136/bmjopen-2012-001570 DOI: https://doi.org/10.1136/bmjopen-2012-001570

Fernandes, O.B., Baji, P., Kringos, D., Klazinga, N., Gulácsi, L., Lucevic, A., Boncz, I., & Péntek, M. (2019). Patient experiences with outpatient care in Hungary: results of an online population survey. The European Journal of Health Economics. 20 (Suppl 1):S79–S90. URL: https://link.springer.com/article/10.1007/s10198-019-01064-z DOI: https://doi.org/10.1007/s10198-019-01064-z

Flickinger, T., E., Saha, S., Roter, D., Korthius, T.P., Sharp, v., Cohn, J., Eggly, S., D Moore, R., &Beach, C.M. (2016). Clinician empathy is associated with differences in patient-clinician communication behaviors and higher medication self-efficacy in HIV care. Patient Educ Couns. 99(2):220-6. doi: 10.1016/j.pec.2015.09.001. URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26395313/ DOI: https://doi.org/10.1016/j.pec.2015.09.001

Hegedűs, Zs. (2020). Egészségügyi minőségi indikátorok az értékalapú egészségügy megteremtéséért. MOK, Budapest.

Horváth, Á., & Molnár, P. (2021). A review of patient safety communication in multicultural and multilingual healthcare settings with special attention to the U.S. and Canada. Developments. Department of Languages for Specific Purposes, Semmelweis University, Budapest. URL: https://www.researchgate.net/publication/356365904_A_review_of_patient_safety_communication_in_multicultural_and_multilingual_healthcare_settings_with_special_attention_to_the_US_and_Canada DOI: https://doi.org/10.1556/2066.2021.00041

Horváth, Á. (2023). Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben. Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Alkalmazott Nyelvtudomány. Különszám: Egészségügyi kommunikáció, 2023/1. szám, 5–34.

Kincsesné-Vajda, B. (2013). Kommunikációs, kapcsolati és egyéni tényezők az egészségügyi szolgáltatások minőségében és kimeneteiben. [Doktori értekezés] Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola. URL: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1995/1/ Kn%C3%A9_Vajda_Be%C3%A1ta_disszert%C3%A1ci%C3%B3_v%C3%A9gleges.pdf

Málovics, É., Vajda, B., & Kuba, P. (2009). Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos–beteg kommunikációról. In Hetesi E. - Majó Z. - Lukovics M. (szerk.). A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 250-264. URL: https://acta.bibl.u-szeged.hu/29208/1/gtk_2009_250-264.pdf

Neumark, P.J. & Michael, R.K. (2006). The Economics of Health Care Quality and Medical Errors. Springer.

Robinson, J.H., Callister, L.C., Berry, A.J., & Dearing, K.A. (2008). Patient-centered care and adherence: definitions and applications to improve outcomes. Journal of the American Academy of Nurse Practitioners. 20(12):600-7. doi: 10.1111/j.1745-7599.2008.00360.x. URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19120591/ DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-7599.2008.00360.x

Rurik, I., Nánási, A., Jancsó, Z., Kalabay, L., Lánczi, L.I., Móczár, C., Semanova, C., Schmidt, P., Torzsa, P., Ungvári, T., & Kolozsvári, L.R. (2021). Evaluation of primary care services in Hungary: a comprehensive description of provision, professional competences, cooperation, financing, and infrastructure, based on the findings of the Hungarian-arm of the QUALICOPC study. Primary Health Care Research & Development 22(e36): 1–8. DOI: https://doi.org/10.1017/S1463423621000438

Sándor, I., & Pilling, J. dr. (2016). Tévhitek az orvosi kommunikációról. Orvosi Hetilap, 157(17), 644–648. DOI: 10.1556/650.2016.30446 DOI: https://doi.org/10.1556/650.2016.30446

Sándor, J. (2017). Egészségügyi kommunikáció - Elmélet és gyakorlat. Medicina Könyvkiadó.

Schiavo, D. (2007). Health Communication: From Theory to Practice. Jossey-Bass

Stewart, M., Brown, J.B., Donner, A., McWhinney, I.R., Oates, J. & Jordan, J. (2000). The impact of patient-centered care on outcomes. The Journal of Family Practice. 49(9):796-804. URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11032203/

Yağar, F. (2021). Why Does Patient–Physician Communication Matter? More Active Patients, Decreased Healthcare Use and Costs. Journal of Patient Experience. 8. DOI:10.1177/23743735211036524 DOI: https://doi.org/10.1177/23743735211036524

Vajda, B. (2011). Kommunikációs és kapcsolati tényezők jelentősége az egészségügyi szolgáltatások minőségében. Vezetéstudomány. XLII. évf. 5. szám. 31-44. URL: https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2592/1/vt2011n5p31.pdf DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.05.03

Zolnierek K.B.H. & Dimatteo, M.R. (2009). Physician communication and patient adherence to treatment: a meta-analysis. Medical care. 47(8):826-34. doi: 10.1097/MLR.0b013e31819a5acc. URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19584762/ DOI: https://doi.org/10.1097/MLR.0b013e31819a5acc

##submission.downloads##

Megjelent

2024-10-08

Folyóirat szám

Rovat

Gazdálkodás és menedzsment