Jelentéstétel határok nélkül: ukrán valóság az IFRS kontextusában

Absztrakt

A mai világban a pénzügyi kimutatások már nem csupán egy adott állam vagy vállalkozás belső ügyei. A globalizáció, a világ tőkepiaci integrációja és a befektetők szerepének növekedésével a beszámolók átláthatósága, érthetősége és összehasonlíthatósága kiemelt fontosságúvá vált. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) a világ több mint 140 országában a „vállalkozások közös nyelvévé” váltak. Ugyanakkor Ukrajna, annak ellenére, hogy jelentős előrelépést tett az IFRS bevezetésében, továbbra is számos kihívással szembesül: a jogszabályi ellentmondásoktól kezdve a standardok hazai környezetben való alkalmazásának gyakorlati nehézségeiig. A kutatás célja: az összhang vizsgálata a nemzeti számviteli rendszer és az IFRS között, a hiányosságok feltárása, valamint az ukrán vállalkozások felkészültségének értékelése a nemzetközi szabályoknak megfelelő teljes körű beszámolásra. A kutatás módszertani alapját a tudományos és speciális módszerek összessége képezi, amelyek lehetővé teszik a nemzeti számviteli rendszer és pénzügyi beszámolás harmonizálásának folyamatainak átfogó elemzését a nemzetközi standardokkal: az elemzés és szintézis módszere; összehasonlító módszer; rendszerszemlélet; általánosítási módszer; intézményi megközelítés; empirikus módszerek (tudományos források, jogszabályi alapok, vállalati beszámolók tartalomelemzése). A tudományos források és a jogszabályi alapok elemzése jelentős eltéréseket mutatott a koncepciókban, az értékelési, elismerési és információtételi elveikben az IFRS és a helyi számviteli szabályok között. Az IFRS alapja az gazdasági szempontok és a széles körű felhasználói igények figyelembevétele, míg a nemzeti számviteli standardok inkább a jogi forma és az állami szabályozók igényeire összpontosítanak. A kutatás során az ukrán vállalkozások gyakorlati tapasztalatait is vizsgálták. Külön említésre került az IFRS néhány olyan eleme, amelynek nincs teljes megfelelője a nemzeti számviteli rendszerben, ami jelentős módszertani hiányosságokat, valamint a nemzetközi standardokra való átállás bonyolultságát eredményezi. A kutatás számos javaslatot tett az IFRS hatékony bevezetésének biztosítására: a jogszabályok harmonizálása, módszertani alapok kidolgozása, a szakemberek képzésének fejlesztése, a technikai infrastruktúra fejlesztése, az átláthatóság kultúrájának előmozdítása, valamint az IFRS alkalmazása a kis- és középvállalkozások számára. A javasolt intézkedések végrehajtása hozzájárulhat Ukrajna befektetési környezetének javításához és az ukrán vállalkozások nemzetközi versenyképességének megerősítéséhez. A kutatás megerősíti a nemzeti számviteli rendszer további harmonizálásának szükségességét az IFRS-hez, amelynek alapját átfogó intézkedések alkotják a jogszabályi, módszertani és oktatási szinten. Ezen intézkedések bevezetése elősegíti Ukrajna hatékonyabb integrálódását a globális gazdasági térbe, növeli a befektetők bizalmát és biztosítja az ukrán vállalkozások pénzügyi információinak érthetőségét, valamint összehasonlíthatóságát a nemzetközi szinten.