Az elektronikus vámrendszerek szerepe a határokon átnyúló kereskedelmi műveletek átláthatóságának és hatékonyságának biztosításában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-9-284-296

Kulcsszavak:

vámhatékonyság, vámmodernizáció, digitális átalakulás, elektronikus vámrendszerek, nemzetközi kereskedelem, kereskedelem liberalizációja, kereskedelempolitika, Ukrajna, virtuális eszközök, funkcionális aspektus, beruházások

Absztrakt

Az instabil világkereskedelem és a digitális technológiák állami irányításban betöltött szerepének növekedése miatt a vámeljárások modernizálása stratégiai jelentőséget nyer számos gazdaság számára. Az elektronikus vámrendszerek bevezetése Ukrajna számára fontos a nyitottság, a hatékonyság és a határon átnyúló kereskedelmi műveletek átláthatóságának megvalósítása szempontjából, mivel az ország földrajzilag a nyugati és keleti piacok kereszteződésében fekszik. A cikk az elektronikus vámrendszer bevezetésének hatását vizsgálja Ukrajnában a kereskedelem nyitottságára és a vámhatóság hatékonyságára a 2020–2024 közötti időszakban. A kutatás célja annak értékelése, hogy a digitális vámátalakítás milyen mértékben járul hozzá az ország kereskedelmi mutatóinak javulásához a bürokratikus akadályok eltávolításával, valamint a vámeljárások gyorsaságának és megbízhatóságának növelésével. A jelen tanulmány módszertana az elektronikus vámkezelés közvetlen és közvetett hatásainak számszerűsítésére szolgál a kereskedelem legfontosabb eredményeire: kidolgozták az egyidejű egyenletek modelljét és több dinamikus panel értékelési módszert alkalmaztak a nem megfigyelhető heterogenitás kezelésének javítása és a vizsgált hatások pontosabb értékelése érdekében. A modell makrogazdasági kontrollindikátorokból (GDP-növekedés, árfolyam-volatilitás, infláció és közvetlen külföldi befektetések beáramlása) és strukturális változókból (digitális infrastruktúra, intézményi felkészültség és állami politikai ösztönzők) áll. Az eredmények statisztikailag szignifikáns pozitív összefüggést mutatnak az elektronikus úton feldolgozott vámáru-nyilatkozatok arányának növekedése és a kereskedelem nyitottsága között, a vámkezelés időtartamának csökkenésével. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy az infrastruktúra digitális felkészültsége és a politika végrehajtásának minősége létfontosságú közvetítő változók, amelyek elősegítik az elektronikus vámrendszerek hatását. Az empirikus eredményeket összehasonlítjuk korábbi nemzetközi tanulmányokkal, és azt mutatják, hogy az ukrán digitális vámreformok a világ legjobb gyakorlataival és elméleti elvárásokkal összehasonlítva a legkorszerűbbek. Ezeket az eredményeket az intézményi gazdaságtan és a tranzakciós költségek gazdaságtana keretében magyarázzák, hogy a digitális eszközök hogyan csökkenthetik a hatékonyság hiányát, javíthatják a megfelelést és növelhetik a működési átláthatóságot. Kimutatták, hogy az endogenitásra és a modell specifikációjára vonatkozó statisztikai tesztek megerősítik a következtetések megbízhatóságát. Végül, ez a cikk azt mutatja, hogy az elektronikus vámrendszerek bevezetése jelentősen növelte Ukrajna határon átnyúló kereskedelmének átláthatóságát és hatékonyságát a vizsgált időszakban. Ezek a következtetések aláhúzzák annak szükségességét, hogy továbbra is beruházzanak a vámhatóság digitalizálásába, az intézményi kapacitás kiépítésébe és a nemzetközi együttműködésbe. A kutatás további perspektívái között szerepel a rendszer bevezetésének regionális különbségeinek vizsgálata, új technológiák, például a blokklánc bevezetése, valamint a digitális vámreformok gazdasági hatásainak elemzése.

Szerző életrajzok

Oksana Okhrimenko, Ukrán Nemzeti Műszaki Egyetem "Igor Sikorsky Kijevi Politechnikai Intézet"

Gazdaságtudományok doktora (DsC), professzor

Olena Volkova, Herszoni Nemzeti Műszaki Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Hivatkozások

Chang, Y., Iakovou, E., & Shi, W. (2020). Blockchain in global supply chains and cross-border trade: A critical synthesis of the state-of-the-art, challenges and opportunities. International Journal of Production Research, 58(7), 2082–2099. https://doi.org/10.1080/00207543.2019.1651946

Surucu-Balci, E., Iris, Ç., & Balci, G. (2024). Digital information in maritime supply chains with blockchain and cloud platforms: Supply chain capabilities, barriers, and research opportunities. Technological Forecasting and Social Change, 198, 122978. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2023.122978

Bajwa, N., Prewett, K., & Shavers, C. L. (2020). Is your supply chain ready to embrace blockchain? Journal of Corporate Accounting & Finance, 31(2), 54–64. https://doi.org/10.1002/jcaf.22423

Truby, J., Dahdal, A., & Caudevilla, O. (2022). Global blockchain-based trade finance solutions: Analysis of governance models and impact on local laws in six jurisdictions. Global Journal of Comparative Law, 11(2), 167–196. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4371699

Harris, C. G. (2022). Towards a blockchain solution for customs duty-related fraud. In S. Sakr & A. Zomaya (Eds.), Database Systems for Advanced Applications: DASFAA 2022 International Workshops (pp. 120–134). Springer. 10.1007/978-3-031-11217-1_9

Shope, M. L. (2022). Distributed ledger technology in international trade: Rethinking the role and necessity of the customs declaration. Stanford Journal of Blockchain Law & Policy. https://stanford-jblp.pubpub.org/pub/dlt-in-international-trade-customs (Accessed May 10, 2024)

Prokopenko, O., Koldovskiy, A., Khalilova, M., Orazbayeva, A., & Machado, J. (2024). Development of Blockchain Technology in Financial Accounting. Computation, 12(12), 250. https://doi.org/10.3390/computation12120250

Koldovskiy, A. (2024). Strategic infrastructure transformation: Revolutionizing financial sector management for enhanced success. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 5(2024), 323–332. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-5-323-332

Tyagi, N. K., & Goyal, M. (2023). Blockchain-based smart contract for issuance of country of origin certificate for Indian customs exports clearance. Concurrency and Computation: Practice and Experience, 35(16), e6249. https://doi.org/10.1002/cpe.6249

National Bank of Ukraine. (2024). Statistical data and analytical reports. https://bank.gov.ua/

OECD/WTO. (2023). Aid for Trade at a Glance 2023: Empowering Connected, Sustainable Trade. Organisation for Economic Co-operation and Development and World Trade Organization. https://www.oecd.org/trade/aft/

State Customs Service of Ukraine. (2024). Annual customs activity reports and statistical data. https://customs.gov.ua/

State Statistics Service of Ukraine. (2024). Official statistical data. https://ukrstat.gov.ua/

International Trade Centre. (2024). Trade Map: Trade statistics for international business development. https://www.trademap.org/

World Bank. (2024). World Development Indicators. The World Bank Group. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators

##submission.downloads##

Megjelent

2025-06-25

Folyóirat szám

Rovat

Számvitel és pénzügyek