Az elektronikus vámrendszerek szerepe a határokon átnyúló kereskedelmi műveletek átláthatóságának és hatékonyságának biztosításában
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-9-284-296Kulcsszavak:
vámhatékonyság, vámmodernizáció, digitális átalakulás, elektronikus vámrendszerek, nemzetközi kereskedelem, kereskedelem liberalizációja, kereskedelempolitika, Ukrajna, virtuális eszközök, funkcionális aspektus, beruházásokAbsztrakt
Az instabil világkereskedelem és a digitális technológiák állami irányításban betöltött szerepének növekedése miatt a vámeljárások modernizálása stratégiai jelentőséget nyer számos gazdaság számára. Az elektronikus vámrendszerek bevezetése Ukrajna számára fontos a nyitottság, a hatékonyság és a határon átnyúló kereskedelmi műveletek átláthatóságának megvalósítása szempontjából, mivel az ország földrajzilag a nyugati és keleti piacok kereszteződésében fekszik. A cikk az elektronikus vámrendszer bevezetésének hatását vizsgálja Ukrajnában a kereskedelem nyitottságára és a vámhatóság hatékonyságára a 2020–2024 közötti időszakban. A kutatás célja annak értékelése, hogy a digitális vámátalakítás milyen mértékben járul hozzá az ország kereskedelmi mutatóinak javulásához a bürokratikus akadályok eltávolításával, valamint a vámeljárások gyorsaságának és megbízhatóságának növelésével. A jelen tanulmány módszertana az elektronikus vámkezelés közvetlen és közvetett hatásainak számszerűsítésére szolgál a kereskedelem legfontosabb eredményeire: kidolgozták az egyidejű egyenletek modelljét és több dinamikus panel értékelési módszert alkalmaztak a nem megfigyelhető heterogenitás kezelésének javítása és a vizsgált hatások pontosabb értékelése érdekében. A modell makrogazdasági kontrollindikátorokból (GDP-növekedés, árfolyam-volatilitás, infláció és közvetlen külföldi befektetések beáramlása) és strukturális változókból (digitális infrastruktúra, intézményi felkészültség és állami politikai ösztönzők) áll. Az eredmények statisztikailag szignifikáns pozitív összefüggést mutatnak az elektronikus úton feldolgozott vámáru-nyilatkozatok arányának növekedése és a kereskedelem nyitottsága között, a vámkezelés időtartamának csökkenésével. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy az infrastruktúra digitális felkészültsége és a politika végrehajtásának minősége létfontosságú közvetítő változók, amelyek elősegítik az elektronikus vámrendszerek hatását. Az empirikus eredményeket összehasonlítjuk korábbi nemzetközi tanulmányokkal, és azt mutatják, hogy az ukrán digitális vámreformok a világ legjobb gyakorlataival és elméleti elvárásokkal összehasonlítva a legkorszerűbbek. Ezeket az eredményeket az intézményi gazdaságtan és a tranzakciós költségek gazdaságtana keretében magyarázzák, hogy a digitális eszközök hogyan csökkenthetik a hatékonyság hiányát, javíthatják a megfelelést és növelhetik a működési átláthatóságot. Kimutatták, hogy az endogenitásra és a modell specifikációjára vonatkozó statisztikai tesztek megerősítik a következtetések megbízhatóságát. Végül, ez a cikk azt mutatja, hogy az elektronikus vámrendszerek bevezetése jelentősen növelte Ukrajna határon átnyúló kereskedelmének átláthatóságát és hatékonyságát a vizsgált időszakban. Ezek a következtetések aláhúzzák annak szükségességét, hogy továbbra is beruházzanak a vámhatóság digitalizálásába, az intézményi kapacitás kiépítésébe és a nemzetközi együttműködésbe. A kutatás további perspektívái között szerepel a rendszer bevezetésének regionális különbségeinek vizsgálata, új technológiák, például a blokklánc bevezetése, valamint a digitális vámreformok gazdasági hatásainak elemzése.
Hivatkozások
Chang, Y., Iakovou, E., & Shi, W. (2020). Blockchain in global supply chains and cross-border trade: A critical synthesis of the state-of-the-art, challenges and opportunities. International Journal of Production Research, 58(7), 2082–2099. https://doi.org/10.1080/00207543.2019.1651946
Surucu-Balci, E., Iris, Ç., & Balci, G. (2024). Digital information in maritime supply chains with blockchain and cloud platforms: Supply chain capabilities, barriers, and research opportunities. Technological Forecasting and Social Change, 198, 122978. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2023.122978
Bajwa, N., Prewett, K., & Shavers, C. L. (2020). Is your supply chain ready to embrace blockchain? Journal of Corporate Accounting & Finance, 31(2), 54–64. https://doi.org/10.1002/jcaf.22423
Truby, J., Dahdal, A., & Caudevilla, O. (2022). Global blockchain-based trade finance solutions: Analysis of governance models and impact on local laws in six jurisdictions. Global Journal of Comparative Law, 11(2), 167–196. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4371699
Harris, C. G. (2022). Towards a blockchain solution for customs duty-related fraud. In S. Sakr & A. Zomaya (Eds.), Database Systems for Advanced Applications: DASFAA 2022 International Workshops (pp. 120–134). Springer. 10.1007/978-3-031-11217-1_9
Shope, M. L. (2022). Distributed ledger technology in international trade: Rethinking the role and necessity of the customs declaration. Stanford Journal of Blockchain Law & Policy. https://stanford-jblp.pubpub.org/pub/dlt-in-international-trade-customs (Accessed May 10, 2024)
Prokopenko, O., Koldovskiy, A., Khalilova, M., Orazbayeva, A., & Machado, J. (2024). Development of Blockchain Technology in Financial Accounting. Computation, 12(12), 250. https://doi.org/10.3390/computation12120250
Koldovskiy, A. (2024). Strategic infrastructure transformation: Revolutionizing financial sector management for enhanced success. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 5(2024), 323–332. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-5-323-332
Tyagi, N. K., & Goyal, M. (2023). Blockchain-based smart contract for issuance of country of origin certificate for Indian customs exports clearance. Concurrency and Computation: Practice and Experience, 35(16), e6249. https://doi.org/10.1002/cpe.6249
National Bank of Ukraine. (2024). Statistical data and analytical reports. https://bank.gov.ua/
OECD/WTO. (2023). Aid for Trade at a Glance 2023: Empowering Connected, Sustainable Trade. Organisation for Economic Co-operation and Development and World Trade Organization. https://www.oecd.org/trade/aft/
State Customs Service of Ukraine. (2024). Annual customs activity reports and statistical data. https://customs.gov.ua/
State Statistics Service of Ukraine. (2024). Official statistical data. https://ukrstat.gov.ua/
International Trade Centre. (2024). Trade Map: Trade statistics for international business development. https://www.trademap.org/
World Bank. (2024). World Development Indicators. The World Bank Group. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Oksana Okhrimenko, Olena Volkova

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.