A banki hitelügyletek számviteli módszertanának fejlesztése a digitális transzformáció kontextusában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-337-352

Kulcsszavak:

számvitel, hitel, hitelügyletek, IFRS, banki tevékenység, digitalizáció, számviteli automatizáció

Absztrakt

A korszerű banki szektor intenzív digitális átalakuláson megy keresztül, amely átalakítja a hagyományos számviteli folyamatok szervezésének megközelítéseit, valamint növeli a pénzügyi információ gyorsaságával és átláthatóságával szembeni követelményeket. E hatás különösen érezhető a hitelügyletek területén, amelyek az aktív banki műveletek alapját képezik. Ilyen körülmények között egyre sürgetőbbé válik az átállás a széttagolt számviteli eljárásokról a holisztikus digitális modellekre, amelyek képesek biztosítani a kiváló minőségű adatintegrációt, a számviteli nyilvántartások automatizált generálását és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak való megfelelést. A tanulmány a bankintézmények hitelügyleteinek számviteli módszertanát vizsgálja a pénzügyi szektor digitális átalakulásának növekvő követelményeivel összefüggésben. A munka célja egy folyamatorientált megközelítés kidolgozása a hitelügyletek elszámolásának módszertanának korszerűsítésére egy „digitális hitelkönyvi kártya” modelljének, mint integrált digitális eszköznek a létrehozásával. A kutatás tárgyát a számviteli eljárások, az információáramlások, a hitelműveletek banki információs rendszerekben történő megjelenítésének algoritmusai képezik. A kutatás során alkalmazva lett tartalom-analízis, tudományos források strukturált-logikai összegzése és a hitelügyletek folyamatmodellezése.

A tanulmány alátámasztja, hogy a számviteli tér digitális átalakulása szükségessé teszi az átállást a tranzakciók rögzítésének széttagolt eljárásairól az összetett digitális modellekre, amelyek képesek biztosítani a számvitel, a kockázatkezelés és a jelentéstétel interakcióját egyetlen információs környezetben. A kutatás eredményeként létrejött egy digitális számviteli hitelügyletek kártyamodellje, amely strukturáltan tárolja az összes hitelparaméter (azonosító, pénzügyi, kockázati, működési stb.) adatait, és lehetővé teszi a számviteli tételek automatikus létrehozását, a várható hitelveszteségekre képzett tartalékok IFRS 9 szerinti kiszámítását, valamint a pénzügyi és szabályozói jelentések valós idejű előállítását.

A digitális számviteli hitelügyletek kártya bevezetése lehetővé teszi a hitelportfólió számvitelének minőségének javítását, az operatív kockázatok minimalizálását, az adatok integráltságának biztosítását a banki rendszer keretein belül, valamint előfeltételeket teremt a rugalmas, automatizált és folyamat-orientált számviteli modell fejlesztéséhez. Indokolt, hogy a digitális kártya alkalmazása megszünteti az adatduplikációt a banki rendszerek moduljai között, növeli a számviteli információ pontosságát és időbeni rendelkezésre állását, valamint hozzájárul a belső ellenőrzés és a hitelügyletek átláthatóságának erősítéséhez. A hitelügyletek elszámolására szolgáló digitális kártya létrehozására javasolt modell felhasználható banki információs rendszerek tervezésénél, a számviteli üzleti folyamatok átalakításánál, valamint az IFRS-követelmények és az NBU-előírások végrehajtásakor.

Szerző életrajzok

Viktória Makarovics, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem

Gazdaságtudományok doktora (DsC), egyetemi docens

Olena Hrihorevszka , Kijevi Nemzeti Technológiai és Design Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Erika Juhász, Állami Kereskedelmi és Közgazdasági Egyetem

Gazdaságtudományos kandidátusa, egyetemi docens

Hivatkozások

1. Zoria, O. P., & Saienko, M. A. (2018). Accounting and analytical support of credit operations of a banking institution in the context of legislative changes. Ekonomika ta derzhava, (7), 70–73. http://www.economy.in.ua/?op=1&z=4110&i=14 [in Ukrainian]

2. Klymenko, K. A., Belozertsev, V. S., & Kharakoz, L. V. (2021). Reflection of bank credit activity in accounting. Visnyk Khmelnytskoho Natsionalnoho Universytetu, 2(292), 104–108. https://doi.org/10.31891/2307-5740-2021-292-2-17 [in Ukrainian]

3. Kolodiziev, O. M. (2019). Development of accounting and informational support for banking innovations under the influence of digital transformation of financial-industrial groups. Ukrainskyi zhurnal prykladnoi ekonomiky, 4(4), 250–256. https://ujae.org.ua/wp-content/uploads/2020/05/ujae_2019_r04_a29.pdf [in Ukrainian]

4. IFRS 9 Financial Instruments. (2014). International Accounting Standards Board. https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/929_016#Text

5. Ratushna, O. P., Matros, O. M., Mykhailovyna, S. O., & Krochak, O. I. (2024). The need to improve accounting for bank credit operations as an information source for econometric research. Efektyvna ekonomika, (5). https://doi.org/10.32702/2307-2105.2024.5.43 [in Ukrainian]

6. Semenova, S. (2024). Digitalization of accounting processes and financial forecasting: EU countries' experience. Ekonomika ta suspilstvo, (65). https://doi.org/10.32782/2524-0072/2024-65-18 [in Ukrainian]

7. Shevchuk, O., & Muravskyi, V. (2023). Blockchain and electronic transactions in accounting. Visnyk Ekonomiky, (3), 212–237. https://doi.org/10.35774/visnyk2023.03.212 [in Ukrainian]

8. Abd Ali, R. C., & Smaoui, S. (2023). Integration between an organization’s enterprise resource planning (ERP) system and business process reengineering finance. Revista Iberoamericana de Psicología del Ejercicio y el Deporte, 18(5), 482–487.

https://www.riped-online.com/articles/integration-between-an-organizations-enterprise-resource-planning-erp-system-and-business-process-reengineering-finance-.pdf

9. Alassuli, A., Thuneibat, N. S., Eltweri, A., Al-Hajaya, K., & Alghraibeh, K. (2025). The impact of accounting digital transformation on financial transparency: Mediating role of good governance. Journal of Risk and Financial Management, 18(5), 272. https://doi.org/10.3390/jrfm18050272

10. Behn, M., & Couaillier, C. (n.d.). Same same but different: Credit risk provisioning under IFRS 9 (Working paper). https://doi.org/10.2866/846

11. Han, H., Shiwakoti, R. K., Jarvis, R., Mordi, C., & Botchie, D. (2023). Accounting and auditing with blockchain technology and artificial intelligence: A literature review. International Journal of Accounting Information Systems, 48. https://doi.org/10.1016/j.accinf.2022.100598

12. Ya, J., & Ch., X. (2025). Digital transformation of commercial banks with innovative credit structure. Journal of Innovation & Knowledge, 10(3). https://doi.org/10.1016/j.jik.2025.100703

13. Kang, J., Loumioti, M., & Wittenberg-Moerman, R. (2021). The harmonization of lending standards within banks through mandated loan-level transparency. Journal of Accounting and Economics, 72(1). https://doi.org/10.1016/j.jacceco.2021.101386

14. Oanh, L. T. T., Ngoc, B. T., Dung, N. T., Trang, N. T., & Anh, V. T. K. (2025). The impact of digital transformation in management accounting on governance efficiency: The intermediary role of accounting information quality. Journal of Governance & Regulation, 14(1), 295–306. https://doi.org/10.22495/jgrv14i1siart6

15. Ribeiro, C., Júnior, J., Pimentel, R. C., & Salotti, B. (2024). IFRS 9 adoption and its impacts on banks’ credit impairment: An international perspective. Enfoque: Reflexão Contábil, 43, 1–19. https://doi.org/10.4025/enfoque.v43i3.64183

16. Selivanova, N., Kalabina, V., & Minzhyrian, N. (2024). Digitalization of accounting and financial reporting in Ukraine. Economics: Time Realities, 4, 89–98. https://doi.org/10.15276/ETR.04.2024.10

17. Trigo, A., Belfo, F., & Pérez Estébanez, R. (2016). Accounting Information Systems: Evolving towards a business process oriented accounting. Procedia Computer Science, 100, 987–994. https://doi.org/10.1016/j.procs.2016.09.264

18. Zhang, M., Ye, T., & Jia, L. (2022). Implications of the “momentum” theory of digitalization in accounting: Evidence from Ash Cloud. China Journal of Accounting Research, 15(4). https://doi.org/10.1016/j.cjar.2022.100274

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-17

Folyóirat szám

Rovat

Számvitel és pénzügyek