Költségvetési aktorok pénzügyi döntéshozatalát és fenntarthatóságát meghatározó adóelemzés a beregszászi kistérség adóbevételeinek statisztikái alapján
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2026-12-285-300Kulcsszavak:
adóbevétel, Beregszászi kistérség, helyi adók, költségvetés, kommunikációs menedzsment, pénzügyi döntéshozatal, statisztikai elemzésAbsztrakt
A kutatás aktualitását a fiskális kockázatok növekedése, valamint a helyi költségvetések hadiállapot alatti működését övező bizonytalanság fokozódása alapozza meg, ami szükségessé teszi a saját bevételi bázis kialakítására és az adóbevételek kezelésére vonatkozó megközelítések újragondolását. Jelen tanulmány a helyi önkormányzatok pénzügyi fenntarthatóságának és rezilienciájának kérdéskörét vizsgálja a geopolitikai instabilitás és a háborús gazdaság körülményei között, fókuszálva az ukrajnai Beregszászi kistérség költségvetési gazdálkodására a 2021–2025 közötti időszakban. A kutatás célja a kistérségi bevételek szerkezetének, dinamikájának és a fiskális decentralizáció háborús környezetben betöltött szerepének mélyreható elemzése. A módszertan a költségvetési beszámolók adatainak kvantitatív, összehasonlító statisztikai vizsgálatán alapul, kiegészítve a szakirodalmi források szisztematikus feldolgozásával. Az eredmények rámutatnak, hogy a vizsgált időszakban a Beregszászi kistérség bevételei nominálisan növekedtek, amelyet jelentős mértékben az inflációs hatások és a helyi gazdaság hadiállapothoz való adaptációja vezérelt. Kiemelkedő tendencia a pénzügyi autonómia kényszerű, de markáns erősödése: az adóbevételek aránya az összes bevételen belül 45,41%-ról (2021) 61,31%-ra (2024) emelkedett, miközben az állami transzferek súlya drasztikusan csökkent. Az adószerkezeten belül a személyi jövedelemadó (SZJA) dominanciája mellett megfigyelhető a helyi adók – különösen az egységes adó és az ingatlanadó – szerepének felértékelődése, ami a diverzifikáció irányába mutató elmozdulás. Az adózói szerkezet elemzése a természetes személyek (egyéni vállalkozók) befizetéseinek dinamikus növekedését igazolja, ami a mikro- és kisvállalkozói szektor alkalmazkodóképességére utal a válságidőszakban. Az eredmények gyakorlati jelentőségét azok költségvetési tervezésben való alkalmazhatósága, továbbá a kistérség saját bevételi bázisának megerősítését célzó intézkedések kidolgozásában történő felhasználhatósága határozza meg, különös tekintettel a helyi adók adminisztrációja hatékonyságának növelésére és az adózói kommunikáció fejlesztésére. Indokolásra került, hogy a saját bevételek arányának emelése szükségszerűen együtt jár a transzparenciát erősítő eszközök (nyílt adatok, közérthető költségvetési beszámolás, vizualizációk) fejlesztésével, valamint a polgárok költségvetési prioritások kijelölésében való részvételét biztosító mechanizmusok kiterjesztésével, ami hozzájárul a fiskális fegyelem erősítéséhez és a külső tényezőkkel szembeni reziliencia növeléséhez. A tanulmány következtetései szerint a hosszú távú fenntarthatóság kulcsa a saját bevételi bázis szélesítése, az adóadminisztráció digitalizációja, valamint a fiskális transzparencia és a lakossági kommunikáció (participatív költségvetés) erősítése. A kutatás igazolja, hogy a válságálló adópolitika nem csupán pénzügyi technikai kérdés, hanem a közbizalom és a demokratikus elszámoltathatóság függvénye is.
Hivatkozások
1. Alt, J. E. (2019).Twenty years of transparency research. Public Sector Economics, 43(1), 5-13. https://doi.org/10.3326/pse.43.1.2
2. Bacsó, R., Pojda-Noszik, N., Loszkorih, G., & Pataki, G. (2024). Statistical analysis of the relationship of tax revenues and the budget in ukraine during the state of war. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 7, 130-142. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-7-130-142 [in Hungarian].
3. Barida, N., Demydenko, L., Nakonechna, Y., Tretiak, D., & Miedviedkova, N. (2024). Ensuring transparency and publicity of local budgets in Ukraine in the face of new challenges. Amazonia Investiga, 13(73), 56–73. https://doi.org/10.34069/AI/2024.73.01.5
4. Bordás, P. (2021). Why hasn't the municipal tax become popular? The unique experiences of a unique local revenue source. Közjavak - Public goods, 7(4), 37–43. https://kozjavak.hu/miert-nem-lett-nepszeru-telepulesi-ado-egy-sajatos-helyi-beveteli-forras-sajatos-tapasztalatai [in Hungarian].
5. Demydenko, L., Nakonechna,Y., & Miedviedkova, N. (2021). Increasing transparency and publicity of Ukrainian local budgets. Globalization and Business, 6(12), 52–56. https://doi.org/10.35945/gb.2021.12.006
6. Kopits, M. G., & Craig, M. J. (1998). Transparency in government operations. IMF Occasional Papers. International Monetary Fund. https://ideas.repec.org/p/imf/imfocp/1998-001.html
7. Martin, I. W., & Harper, H. (2021). What Makes a Tax Policy Popular? Predicting Referendum Votes from Policy Text. Socius: Sociological Research for a Dynamic World, 7, 1–17. https://www.researchgate.net/publication/357207833_What_Makes_a_Tax_Policy_Popular_Predicting_Referendum_Votes_from_Policy_Text
8. Openbudget. (2026). Budget of the Berehove city territorial community. https://openbudget.gov.ua/local-budget/0751700000/local-incomes [in Ukrainian].
9. Patakі, G., Loszkorih, G., & Huszár, A. (2025). Statistical analysis of macroeconomic factors affecting the establishment of micro and small enterprises and their impact on tax revenues in Ukraine and Transcarpathia. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 8, 484-499. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-10-484-499 [in Hungarian].
10. Uryszek, T., & Kłysik-Uryszek, A. (2025). Fiscal (un)sustainability in practice: local government finance in Visegrad economies. Comparative Economic Research. Central and Eastern Europe, 28(3),7–21. https://doi.org/10.18778/1508-2008.28.18
11. Zheng, F., Lin, H., Liu, B., & Fei, R. (2026). Scrutiny and spending shifts: how participatory budgeting reduces local government debt. Sustainability, 18(1), 399. https://doi.org/10.3390/su18010399
12. Blinova, H. O. (2023). Information support for the administration of local taxes and fees: organizational and legal aspects. Legal position, 2(39), 110–116. https://doi.org/10.32782/2521-6473.2023-2.22 [in Ukrainian].
13. Bondaruk, T. (2025). Budgetary decentralization and the sustainability of local finances in the face of global shocks. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 11, 246–263. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-246-263 [in Ukrainian].
14. Huba, М., Lynetsky М. (2022). Publicity and transparency of the local budget as an instrument of anti-corruption policy at the level of local self-government. Scientific perspectives, 1(19), 79-91. https://doi.org/10.52058/2708-7530-2022-1(19)-79-91 [in Ukrainian].
15. State Tax Service of Ukraine. (2026). Tax Map of Ukraine. https://map.tax.gov.ua/community/UA21020030000019624 [in Ukrainian].
16. Zhavoronok, A., Popelo, O., & Shchur, R. (2025). The role of tax policy in ensuring the financial stability of the state under martial law. Economy and Society, (76). https://doi.org/10.32782/2524-0072/2025-76-97 [in Ukrainian].
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Gabriella Loskorikh, Gabor Pataki, Oksana Perchy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
