A pénzügyi személyiség célzott vizsgálata három korcsoportban
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-201-214Kulcsszavak:
pénzügyi műveltség, pénzügyi magatartás, motiváció, kérdőíves felmérés, validálásAbsztrakt
A cikk bemutatja a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának empirikus kutatási eredményeit, melyek alapjául egy 2015–22 közötti, a Pénziránytű Alapítvány honlapjáról elérhető kérdőíves lekérdezés szolgált. A tanulmány feladata az volt, hogy létrehozzon egy olyan adatsort, mely segítheti nyomon követni a pénzügyi magatartás mozgatórugóit és lehetővé tegye a minőségi jellemzőinek kiértékelését különböző korcsoportokra. Az állítások kiválasztása a skála számára egy pilot tanulmány segítségével történt, mely segített abban, hogy egyszerűen megfogalmazott, félreérthetetlen állításokból álló gyűjtemény jöhessen létre. A Cronbach-alfa együtthatót használták a szerzők a kérdőív elemei belső összetételének mérésére. A szabadon elérhető anonim online kérdőívek felnőttek, középiskolások és gyermekek számára külön-külön vizsgálják a különböző korú kitöltők pénzügyi viselkedésmintázatait, illetve azok okait és következményeit. Ez a tanulmány majdnem 50000 kitöltő eredményeit mutatja be, melyeket 2015 óta gyűjtöttek és dolgoztak fel. A pénzügyi személyiség összetevőit és alakulását a válaszok statisztikai feldolgozásával vizsgálták. A tanulmány lehetővé teszi a pénzügyi szokások, attitűdök és az ezekkel kapcsolatos, magyar emberekre jellemző problémák és megoldási lehetőségeik megértését, valamint feltárja a pénzügyi személyiség nézőpontjait, miközben a kutatás résztvevői számára megoldási lehetőségeket kínál arra, hogy fejlesszék a pénzügyi kultúrájukat és fejlesszék a döntéshozó képességüket. A megszerzett adatok tükrében egy hét évre szóló állami stratégia indult Magyarországon azzal a céllal, hogy növeljék az emberek pénzügyi tudatosságát, így a gazdasági oktatás kötelező összetevő lett a nemzeti alaptantervben. Számtalan oktatási intézmény használta a kutatás eredményeit, amikor kifejlesztette a képzési terveit. A kutatócsoport jelenlegi célja a kérdőív szélesebb körű nemzetköziesítése, melyet eddig még csak Magyarországon terjesztette, illetve angolra és ukránra fordítottak le.
Hivatkozások
Bhargava, M., Sharma, A., Mohanty, B., Lahiri, M.M. (2022). Moderating role of personality in relationship to financial attitude, financial behaviour, financial knowledge and financial capability. International Journal of Sustainable Development and Planning, Vol. 17, No. 6, pp. 1997-2006. https://doi.org/10.18280/ijsdp.170635 DOI: https://doi.org/10.18280/ijsdp.170635
Çera, G., Phan, Q. P. T., Androniceanu, A., & Çera, E. (2020). Financial Capability and Technology Implications for Online Shopping. E&M Economics and Management, 23(2), 156–172. https://doi.org/10.15240/tul/001/2020-2-011 DOI: https://doi.org/10.15240/tul/001/2020-2-011
Chen, H., & Volpe, R. P. (1998). An Analysis of Personal Financial Literacy among College Students. Financial Services Review, 7(2), 107-128. https://doi.org/10.1016/s1057-0810(99)80006-7 DOI: https://doi.org/10.1016/S1057-0810(99)80006-7
Danes, S. M., & Hira, T. K. (1987). Money management knowledge of college students. Journal of student financial aid, 17(1), 4-16. DOI: https://doi.org/10.55504/0884-9153.1435
Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., Ansar, S., & Hess, J. (2018). Global Findex Database 2017: Measuring Financial Inclusion around the World (p. 151). International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank. https://doi.org/10.1596/978-1-4648-1259-0 DOI: https://doi.org/10.1596/978-1-4648-1259-0
Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., & Oudheusden, P. V. (2015). 2014 Global Findex Database: Measuring Financial Inclusion around the World (p. 91). DOI: https://doi.org/10.1596/1813-9450-7255
Harrison, J.I. (2011), Interview with Mark Batey, R&D Director of E‐Metrixx and Joint Chairman of the Psychometrics at Work Research Group at Manchester Business School, Human Resource Management International Digest, Vol. 19 No. 5, pp. 39-41. https://doi.org/10.1108/09670731111153366 DOI: https://doi.org/10.1108/09670731111153366
Klapper, L., Lusardi, A., & van Oudheusden, P. (2018). Financial Literacy Around the World: (No. 3313; p. 28). World Bank. https://gflec.org/wp-content/uploads/2015/11/3313-Finlit_Report_FINAL-5.11.16.pdf?x66755 (last accessed: 01.07.2023).
Lusardi, A., & Mitchell, O. S. (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence. Journal of Economic Literature, 52(1), 5-44., 52(1), 5-44. https://doi.org/10.3386/w18952 DOI: https://doi.org/10.1257/jel.52.1.5
Moss, S. A., Ghafoori, E., & Smith, L. (2018). How to Prevent Unhelpful Personality Traits from Evolving into Unhelpful Financial Behaviors: The Benefits of Future Clarity. Journal of Financial Therapy, 9 (2) 2. https://doi.org/10.4148/1944-9771.1166 DOI: https://doi.org/10.4148/1944-9771.1166
Németh E., Béres D., Huzdik K., Kovács P., & Sápi Á. (2013). Felmérés a felsőoktatás studying youth financial kultúrájáról [Survey on the financial culture in higher education, in Hungarian] (ISBN: 978-615-5222-06-1; p. 73). State Audit Office of Hungary.
Opiniano, J., Tan, Y., Rudd, D.M., Remittance usage for rural hometown investing in the Philippines: A mixed methods study, Geoforum, Volume 139, 2023, 103679, ISSN 0016-7185, https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2023.103679 DOI: https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2023.103679
Otto, P.E. (2010). Cognitive finance: data analysis with a behavioral edge. In: Data Mining and Management (Computer Science, Technology and Applications; ISBN 978-1-60741-289-2). Nova Science Publishers, Hauppauge, NY.
Polya, G. (1920). On the central limit theorem of the calculus of probabilities and the problem of moments. Mathematical Journal, 8(3-4), 171-181. https://doi.org/10.1007/BF01206525 DOI: https://doi.org/10.1007/BF01206525
Serido, J., Shim, S., & Tang, C. (2013). A developmental model of financial capability: A framework for promoting a successful transition to adulthood. International Journal of Behavioral Development, 37(4), 287–297. https://doi.org/10.1177/0165025413479476 DOI: https://doi.org/10.1177/0165025413479476
Shanmugam, K., Chidambaram, V., & Parayitam, S. (2023). Relationship Between Big-Five Personality Traits, Financial Literacy and Risk Propensity: Evidence from India. IIM Kozhikode Society & Management Review, 12(1), 85–101. https://doi.org/10.1177/22779752221095282 DOI: https://doi.org/10.1177/22779752221095282
T. Kárász, J., Nagybányai Nagy, O., Széll, K., & Takács, S. (2022). Cronbach's alpha: With or without it? Hungarian Psychological Review, 77(1), 81-98. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00004 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2022.00004
Wagner, J., & Walstad, W. B. (2023). Gender Differences in Financial Decision-Making and Behaviors in Single and Joint Households. The American Economist, 68(1), 5–23. https://doi.org/10.1177/05694345221076004 DOI: https://doi.org/10.1177/05694345221076004
Xu Y., Beller A. H., Roberts B. W., Brown J. R., Personality and young adult financial distress, Journal of Economic Psychology, Volume 51, 2015, Pages 90-100, ISSN 0167-4870, https://doi.org/10.1016/j.joep.2015.08.010 DOI: https://doi.org/10.1016/j.joep.2015.08.010
Moskalenko V.V. Teoretyko-metodolohichni zasady doslidzhennia dynamiky identychnosti osobystosti u zminenii sytuatsii (strukturno-funktsionalnyi analiz): preprynt. Kyiv: Instytut psykholohii imeni H. S. Kostiuka NAPN Ukrainy. 2023. 42 s. [in Ukrainian].
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Nina Poyda-Nosyk, Erzsébet Németh, Botond Géza Kálmán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és jogot adnak a folyóiratnak a cikk első közzétételére, amely egyidejűleg engedélyezett a Creative Commons CC BY-NC licence alapján.
