A Z generáció pénzügyi bátorsága

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-227-241

Kulcsszavak:

pénzügyi tudatosság, pénzügyi tudás, pénzügyi tanácsadás, Z generáció, pénzügyi bátorság

Absztrakt

A 2008-as gazdasági válság óta, majd a COVID-19 járvány közepette újra egyre fontosabbá vált a pénzügyi tudatosság kérdésköre Magyarországon. A Kormány 2017-ben indított „Pénzügyi tudatosság fejlesztése” címet viselő stratégiája is ezt támasztja alá. Amely stratégia küldetése szerint a pénzügyi jártasság és a pénzügyi ismeretek megfelelő elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatos, megfontolt és ésszerű döntések szülessenek az emberek pénzügyivel kapcsolatban. Ezen indíttatásból a pénzügyi tudatosságra vonatkozóan 2020-ban kérdőíves kutatást végeztünk a magyar gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók körében, amely kérdőíves lekérdezés eredményeinek egy szelete kerül jelen tanulmányban bemutatásra. A tanulmány a pénzügyi kultúra, pénzügyi tudás és tanácsadás elméleti megközelítését követően a kutatás 11 dimenziója közül a pénzügyi tudás és a pénzügyi tanácsadás dimenzióira fókuszál.

A pénzügyi tudást a hagyományoktól eltérően a válaszadók önértékelése alapján értékeltük és ez került összehasonlításra mások által végzett kutatások eredményeivel.  A kérdőívet 2020. november 29. és 2021. október 31. között 3 315 hallgató töltötte ki. A válaszadók közül kiemelten a 18 és 25 év közötti korosztály, azaz a „Z” generáció tagjainak válaszait elemeztük Az elemzésbe a tisztítás után 3 020 kérdőív került bevonásra. Arra a megállapításra jutottunk, - a vélt pénzügyi tudást összevetve a tanácsadási hajlandósággal -, hogy a sokaság átlagos (közepes) pénzügyi tudással rendelkezik, de mindemellett szívesen adna másoknak pénzügyekben tanácsot.

Szerző életrajzok

Eleonóra Budai, PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PhD, egyetemi docens

Ervin Denics, Budapesti Gazdasági Egyetem

előadótanár

Hivatkozások

Béres, D., & Huzdik, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. The emergence of financial culture at macroeconomic level. Pénzügyi Szemle, Vol. 57, No. 3, pp. 322-336

Kovács, P., Révész, B., & Ország, G. (2013): A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. Measuring financial culture and attitudes. „Marketing megújulás”: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai

Remund, D. I. (2010): Financila literacy explicated: The case for a clearer definition in an increasingly complex economy. Journal of Consumer Affairs, Vol. 44, No. 2, pp. 276-295. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x

Al-Tamimi, H. A. H., & Bin Kalli, A. A. (2009): Financial literacy and investment decisions of UAE investors. The Journal of Risk Finance, Vol. 10., No. 5, pp. 500-516. DOI: https://doi.org/10.1108/15265940911001402

Howlett, E., Kees, J., & Kemp, E. (2008): The role of self-regulation, future orientation, and financial knowledge in long-term financial decisions. Journal of Consumer Affairs, Vol. 42, No. 2, pp. 223-242. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2008.00106.x

Yoong, F. J., See, B. L., & Baronovich, D. I. (2012): Financial literacy key to retirement planning in Malaysia. Journal of Management and Sustainability, Vol. 2., No. 1, pp. 75-86. DOI: https://doi.org/10.5539/jms.v2n1p75

Huston, S. J. (2010): Measuring financial literacy. The Journal of Consumer Affairs, Vol. 44., No. 2, pp. 296-316. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x

ASIC (2004, February): Summary of stakeholder responses to financial literacy in schools, ASIC discussion paper, June 2003. Retrieved from: https://download.asic.gov.au/media/1924533/what-do-you-want-to-do-with-fin-lit-dp-responses.pdf.

OECD (2013): Financial literacy and inclusion: Results of OECD/INFE survey across countries and by gender. Paris: OECD Centre.

Ajzen, I. (1991): The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, Vol. 50, pp. 179-211. DOI: https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T

Bhushan, P., & Medury, Y. (2016): An empirical analysis of inter linkages between financial attitudes, financial hehavior and financial knowledge of salaried individuals. Indian Journal of Commerce and Management Studies, Vol. 5, No. 3, pp. 58-64.

Kasman, M., Heuberger, B., & Hammond, R. A. (2018): Recoomendations for improving youth financial literacy education. Retrieved from: https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2018/10/ES_20181001_Financial-Literacy-Recommendations.pdf.

Dwivedi, M., Purohit, H., & Mehta, D. (2018): Improving financial literacy among women: The role of universities. Retrieved from: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2668034.

Roy, B., & Jain, R. (2018): A study on level of financial literacy among Indian women. IOSR Journal of Business and Management, Vol. 20, No. 5, pp.19-24.

Atkinson, A., & Messy, F. A. (2012): Measuring financial literacy: Results of the OECD/Internationa Network on Financial Education (INFE) pilot study. Retrievid from: https://search.oecd.org/financial/education/measuringfinancialliteracy.htm#:~:text=Measuring%20Financial%20Literacy%20%282013%29%20This%20paper%20presents%20the,literacy%20by%20socio-demographics%20within%20each%20of%20the%20countries.

Banerjee, A., Kumar, K., & Philip, D. (2017): Financial literacy, awareness and inclusion. Retrieved from: https://scholar.google.co.in/scholar?hl=en&as_sdt=0%2C5&q=Banerjee%2C+Kumar%2C+and+Philip+%282017%29+financial+literacy&btnG=.

Bloom, B.S. (Ed.), Engelhart, M.D., Furst, E.J., Hill, W.H., & Krathwohl, D.R. (1956): Taxonomy of educational obejctives: The classification of educational goals. Handbook 1: Cognitive domain. New York: David McKay, 1956. Retrieved from: https://www.uky.edu/~rsand1/china2018/texts/Bloom%20et%20al%20-Taxonomy%20of%20Educational%20Objectives.pdf

OECD (2019): PISA 2018 Assessment and Analytical Framework, Paris: PISA, OECD Publishing, 2019. DOI: https://doi.org/10.1787/b25efab8-en DOI: https://doi.org/10.1787/b25efab8-en

Sanderson, A. (2015): Importance of financial literacy. Bankers Association of Zimbabwe (BAZ) Newsletter. Rerieved from: http://www.baz.org.zw/consumer-centre/education-centre/importance-financial-literacy.

Lusardi, A. (2012): Finacial Literacy or Financial Capability, Financial Literacy and Ignorance Blog. November 10. Retrieved from: http://annalusardi.blogspot.com/2012/10/financial-literacy-or financial.html.

Kovács, L. (2018): A pénzügyi kultúra és tudás fejlesztése. Developing financial culture and knowledge. In: Pál, Zs. (szerk.): Fintelligence – Tudományos Pénzügyi Kultúra Körkép. Miskolc: A közgazdaságtani – módszertani képzés fejlesztéséért Alapítvány, pp. 37-54

Németh, E. (2020): Pénzügyi attitűdök – Tinédzserek és felnőttek – Micsoda különbség! Financial attitudes – Teenagers and adults – What a difference! In Pintér, É. (szerk.) Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc-Pécs: Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központ (KMKF Alapítvány), pp.134-153

Polányi, M. (1994): Személyes tudás I-II. Personal knowledge I-II. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, 1994

EAC (2002)– Training Standards, Accreditation and Ethical Character. European Association for Counselling

OECD/INFE (2020): International Survey of Adult Financial Literacy, 2020. Retrieved from: www.oecd.org/financial/education/launchoftheoecdinfeglobalfinancialliteracysurveyreport.htm.

Howe, N., & Strauss, W. (1991): Generations: The History of America’s Future, 1584 to 2069. New York: William Morrow & Company.

Barabási A.L. (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Networked. The new science of networks. Magyar Könyvklub, Budapest.

Castells, M. (2007): Az évezred éve. Az információ kora. The year the millennium. The information age. Gazdaság, társadalom, kultúra, III. Gondolat, Budapest.

Székely, L. (ed) (2012): Magyar Ifjúság 2012. Hungarian Youth 2012. Kutatópont, Budapest.

KSH.(2020): Népesség korév és nem szerint. Population by age and sex. Retrieved from: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html

##submission.downloads##

Megjelent

2023-09-10

Folyóirat szám

Rovat

Pénzügy és bank