Az ukrán-orosz háború hatása a világkereskedelemre és a gazdasági fejlődésre: empirikus kutatás

Absztrakt

Az ukrajnai válság óriási méretű humanitárius válságot idézett elő és súlyos csapást mért a világgazdaságra is. A szenvedés és pusztítás súlyát Ukrajna lakossága érzi, de a kereskedelem és a kibocsátás csökkenése miatti árvéltozásokat valószínűleg az emberek világszerte érezni fogják a magasabb élelmiszer- és energiaárakban, valamint az Oroszország által exportált termékek szűkült elérhetősége miatt. A szegényebb országokat nagyobb veszély fenyegeti a háború miatt, mivel jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a gazdagabb országok, ami óriási politikai véltozást hozhat világszerte. Makrogazdasági szempontból a magasabb élelmiszer- és energiaárak csökkentik a reáljövedelmeket és visszafogják a globális importkeresletet. A szankciók nemcsak közvetlenül Oroszországot, hanem kereskedelmi partnereit is gazdasági költségekkel sújtják. Oroszország és Ukrajna mellett a bruttó hazai termék (GDP) visszaesése valószínűleg leginkább Európában lesz tapasztalható, tekintettel a régió földrajzi közelségére és az orosz energiától való függésére. A kereskedelmi költségek rövid távon emelkedni fognak a rendkívüli szankciók, az exportkorlátozások, a magasabb energiaköltségek és a szállítási zavarok miatt. Ennek eredményeként a háború hatása a kereskedelemre 2022-ben nagyobb lesz, mint a globális GDP-re gyakorolt hatása. Míg Oroszország és Ukrajna részesedése a világkereskedelemben és a kibocsátásban viszonylag kicsi, attól még fontos beszállítói az alapvető termékeknek, különösen az élelmiszereknek és az energiának. Mindkét ország 2021-ben a világ árukereskedelmének 2,5 százalékát, a világ GDP-jének 1,9 százalékát adta. Ennek ellenére 2019-ben a búza, az árpa 15 százalékát és a napraforgótermékek 45 százalékát adták, a világkereskedelmi üzemanyagok 9,4 százalékát, ezen belül a fosszilis tüzelőanyagok exportjának 20 százalékát. Sok ország nagy mérétkben függ az Oroszországból és Ukrajnából származó élelmiszerimporttól. Például Egyiptomba, Libanonba és Tunéziába a búzaimport több mint fele Oroszországból és Ukrajnából származik. Más országok jobban függenek az oroszországi üzemanyagimporttól, például Finnország (63 százalék) és Törökország (35 százalék). Oroszország és Ukrajna az ipari értékláncok kulcsfontosságú résztvevői. Oroszország világszerte az egyik legnagyobb palládium és ródium beszállítója, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az autóipari katalizátorok gyártásában, és így a félvezetők gyártásában is. A félvezető gyártás jelentős mértékben függ az Ukrajna által szállított neontól is, amely további alacsony technológiájú termékek széles skáláját kínálja az autók gyártási láncának, mint például a kábelköteg. Az ilyen áruk ellátásának hosszan tartó fennakadása ronthatja az autógyártás fellendülését. A szankciók már most is erőteljes hatást gyakorolnak Oroszország gazdaságára, aminek közép- és hosszú távú következményei is lehetnek. Az orosz bankok leválasztása a SWIFT elszámolási rendszerről és a devizatartalékok orosz felhasználásának blokkolása a rubel erőteljes leértékelődését idézte elő, csökkentve az országon belüli reáljövedelmeket. A hatalmas nemzetközi cégek többsége is elhagyja az orosz piacot. Az olaj- és gázexport még nem telített meg a szankciókkal, de a válság felgyorsíthatja a zöldebb energiaforrásokra való világméretű átállást. A régóta fennálló gazdasági kapcsolatokat megzavarta a háború és az azt követő szankciók kivetése. Nívós közgazdászok különböző forgatókönyveket szimuláltak, hogy mely csatornákon keresztül a kereskedelem befolyásolható és hogy feltárják a lehetséges rövid és hosszú távú hatásokat. A globális kereskedelem növekedése az előrejelzések szerint akár 2,2 százalékponttal is lassulhat 2022-ben. A hosszú távú hatások akár jelentősek és következményesek is lehetnek - fennáll annak a veszélye, hogy a kereskedelem széttagoltabbá válhat a blokkok által támogatott geopolitika szempontjából. Ha kialakulnak formális blokkok, ha nem, a magánszereplők inkább az ellátási láncok átirányításával minimalizálják a kockázatot. Ez hosszú távon mintegy 5 százalékkal csökkentheti a globális GDP-t, nevezetesen a verseny korlátozásával és az innováció elfojtásával együtt (WTO, 2022). A globális gazdaságnak döntő szerepe van a válság negatív hatásainak enyhítésében és a háború utáni világgazdaság újjáépítésében. A piacok nyitva tartása kritikus fontosságú annak megerősítéséhez, hogy a gazdasági lehetőségek továbbra is fogékonyak maradnak minden országban. Ez nagyon igaz lehet a háború utáni időszakban, amikor a vállalkozásoknak és a családoknak meg kell javítaniuk helyzetüket és újjá kell építeniük életüket. A WTO a nemzetközi kereskedelemben betöltött fontossága, valamint nyomon követése, összehívása és egyéb funkciói révén központi szerepet játszik annak biztosításában, hogy a nemzetközi kereskedelem továbbra is emberek milliárdjait szolgálja szerte a világon. Ebben a cikkben empirikus elemzést adunk a világkereskedelemről és a jelenlegi orosz-ukrán háború által érintett fejlődésről.